."Mi nem a saját pénzünkkel, hanem a betétesek pénzével gazdálkodunk, tehát csak ésszerű kockázatokat vállalhatunk" - mondta Erdei Tamás. Az MKB vezetője ezt azzal illusztrálta, hogy az MKB 220 milliárd forintos saját tőke mellett helyez ki közel 2.400 milliárd forintot hitel formájában, és mérlegen kívüli tételként további 1200 milliárdot.
A Bankszövetség nemrég leköszönt elnöke szerint a bankrendszer felkészült arra, hogy a kis és közepes vállalkozásokon csődhullám futhat végig, azaz az adósok egy része eltűnhet.
Erdei Tamás szerint még egy jó ideig tudomásul kell venni, hogy egy fejlődő, feltörekvő országban a megtakarítások kisebbek, mint a hitelkihelyezés összege: nálunk 100 forint betétre 160 forint hitel jut. Ebből következik, hogy ha egy bank hitelt kíván nyújtani, akkor a forrásokat a nemzetközi pénzpiacról kell felvennie, s ez olcsóbb, ha nem egy kis magyar bank, hanem egy nemzetközi bankhálózat kíván hitelhez jutni - tette hozzá.
A kis és közepes vállatok számára azért képes kedvezményes hitelt nyújtani a Magyar Fejlesztési Bank, mert a nemzetközi pénzpiacon tud forráshoz jutni, amit eurólibor plusz négy százalékért helyez ki, miközben árfolyamgaranciát vállal - mondta Czirják Sándor. Az MFB vezérigazgatója szerint attól nem kell tartani, hogy erre ráfizet a bank illetve az állam, mivel hosszabb távon a forint erősödése az euróval szemben bizonyosra vehető.
"Nemcsak a szlovák példa mutatja, hogy az euró bevezetésének folyamatával párhuzamosan erősödik a helyi valuta" - jelezte Czirják Sándor. Véleménye szerint a gazdaság valamennyi szereplőjének, a lakosságnak, a bankoknak és a külföldi portfolió befektetőknek is az érdekük, hogy minél erősebb forint mellett lépjen be Magyarország az eurózónába.