A háztartások operacionális nettó finanszírozási igénye 57,6 milliárd forintot tett ki. Ennél is kedvezőtlenebb azonban, hogy a nettó vagyon 2008 első három hónapjában több mint 515 milliárd forinttal apadt. Ilyen mértékű vagyonvesztésre még sohasem volt példa. Az MNB által 1989 óta közölt adatsorban negatív vagyonalakulás is csak két alkalommal, 2003 és 2006 második negyedévében volt, de utóbbi is "csak" 270 milliárdos csökkenést mutatott.
A mostani katasztrofális eredmény első ránézésre a forint gyengélkedésének és a kedvezőtlen tőzsdei árfolyam-alakulásnak tudható be. A magyarok ugyan közvetlenül szinte egyáltalán nem vesznek tőzsdei értékpapírokat, de áttételes kitettségük ezen a területen határozottan nő (ezek például a nyugdíjpénztárak portfóliójában egyre nagyobb arányt képviselnek, de a biztosítók unit linked termékeinél is elég jelentős a súlyuk).
A magánszemélyek megtakarításait az átértékelés 218 milliárddal apasztotta, hitelállományuk viszont a devizaerősödés következtében majdnem 360 milliárd forinttal hízott. A devizabetéteknél persze pozitív volt a változás, de ez mindössze ötmilliárd forint nyereséget jelentett.
A képet árnyalja, hogy folyó áron és csak a tranzakciókat tekintve egyébként a lakosság pénzügyi vagyona nőtt: a 280 milliárdot meghaladó megtakarítással állt szemben a mintegy 220 milliárd forintnyi hitel. A jelenlegi forintárfolyam borítékolhatóan alapvetően megváltoztatja majd a számokat, a második negyedévben pedig a tőzsdék is némiképp magukhoz tértek. Az első negyedévben a legnépszerűbb a nyugdíj-takarékosság volt, az összes friss pénz (vásárlási tranzakció értéke) közel 43 százaléka ide ment. A pénzügyi megtakarítások között az ezüstérmet a bankbetét vihette el, majdnem az ötödét vonzva a felgyűlt összegeknek - írja a Napi Gazdaság.