A GDP-növekedést főleg a szolgáltatások támogatták, ezek teljesítménye - benne a londoni City világméretű pénzügyi szolgáltatásaival - 2,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezt pénteken kissé módosították az előzetes becslésben szerepelt 3,0 százalékról.
Az első negyedévi GDP-növekedés kisebb a tavalyi, 3 százalékos átlagnál és a tavalyi utolsó negyedévi 2,8 százalékos éves többletnél is, de egyelőre gyorsabb a kormányzati előrejelzésnél. A brit kormány márciusban 1,75-2,25 százalékra csökkentette idei GDP-növekedési jóslatát az októberben valószínűsített 2,0-2,5 százalékról.
A vártnál nagyobb növekedés arra vall, hogy a Bank of England nehezen folytathatja a kamatcsökkentést, mivel a tizenkét havi infláció áprilisban tovább emelkedett, 3,0 százalékra az előző kéthavi, rendre 2,5-2,5 százalékról, miután januárban 2,2 százalékos volt. A banknak 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia. Piaci elemzők abban bíztak, hogy a tavalyi utolsó negyedévhez képest a GDP-növekedés viszont nagyon gyenge volt, borúsabb képet mutat, mint az éves összehasonlítású adatok sora, továbbá, hogy a világméretű gazdasági lassulás talán mérsékelni fogja a nyersanyagárak emelkedését, ettől lassulhat az infláció, és akkor a brit központi bank majd mégis tovább támogathatja a gazdasági növekedést. A kőolaj utóbbi hetekben szinte naponta rekordról rekordra emelkedő ára azonban egyelőre nem igazolja ezeket a várakozásokat.
A brit központi bank, a Bank of England a legutóbbi, május 8-i kamatdöntésével változatlanul, 5,00 százalékon hagyta irányadó kamatát, a kéthetes repót. A döntés megfelelt a többségi piaci várakozásnak. Az elemzők ez év közepére várják az enyhítés folytatását, de csak ha az infláció "megfelelően" alakul - aminek viszont egyelőre nincs jele.
A Bank of England utoljára áprilisban, előtte februárban, az előtt decemberben csökkentette irányadó kamatát, negyed-negyed százalékponttal, akkor még az infláció hosszabb távú lassulására számítva.
Az alapjában a bankközi piacra korlátozódó, de ott pénzhiányt, magas kamatokat okozó "nem elsőrendű válság" makrogazdasági begyűrűzésének megelőzésére, mindenekelőtt a lakosság túlnyomó részét érintő lakáspiac összeomlásának megelőzésére a Bank of England tavaly év végén agresszív kamatcsökkentésbe kezdett - különösen szokatlan volt ez tőle, hiszen a korábbi években világviszonylatban élen járt a szigorban. 2003. novembertől rendszeresen emelte a kamatot - egyetlen, átmeneti enyhítéstől eltekintve 2005. augusztusban -, egészen tavaly júliusig, 5,75 százalékig.