Az első változat szerint mindenkinek havi 10 ezer forintot kellene fizetnie a természetbeni egészségügyi ellátásért. Az alkalmazottak esetében az összeg harmadát az alkalmazottaknak, kétharmadát a munkáltatónak kellene fizetni. A nyugdíjasok és a tanulók után a költségvetés fizetné ezt a terhet, a többi felnőtt, munkaképes lakos pedig saját maga.
Ezzel párhuzamosan megszűnne a munkavállalókat terhelő 4 százalékos és a munkáltatókat terhelő 4,5 százalékos egészségügyi járulék, valamint a munkáltatók által fizetett 1950 forintos egészségügyi hozzájárulás. Ez a javaslat a havi 140 ezer forint feletti jövedelmek terheit mérsékli és az intézkedések 300-350 milliárd forinttal csökkentik a költségvetés bevételeit.
A második változat szerint a személyi jövedelem adó 36 százalékos kulcsa 28 százalékosra csökken, évi 7,2 millió forintos jövedelem felett viszont 40 százalékosra nő. Emellett a munkáltató és a munkavállaló által fizetett 4+4,5 százalékos egészségügyi járulék havonta legfeljebb 12 ezer forint lenne. Ez a javaslat a minimálbér háromnegyede és annak négyszerese közötti jövedelműek számra kedvező és mintegy 450 milliárd forinttal csökkentené a költségvetés bevételeit, ugyanakkor 100 milliárd forinttal mérsékelné a költségvetési szektor bérkiadásaitű
Nehéz lenne gyorsan szuperbruttósítani
A harmadik változat a bérek a társaság által már korábban javasolt szuperbruttósítása volna, ami nem választaná ketté a jövedelmek munkaadói és a munkavállalói terheit. Eszerint a nyugdíjjárulék évi 7,2 millió forintig 34 százalék, afölött 27 százalék lenne; a pénzbeli egészségügyi ellátásért 7 százalékot, kellene fizetni. Az adójóváírással mentesített sáv évi 550 ezer forintig terjedne, efölött évi 3,6 millió forintig 20 százalék, 3,6 és 7,2 millió forint felett 33 százalék, 7,2 millió lenne az adókulcs. Efölött 40 százalék adót és 6 százalék szolidaritási járulékot kellene fizetni.
Így a jövedelmeket havi 45 833 forintig 41 százalék, afölött havi 300 ezer forintig 61 százalék, havi 300és 600 ezer forint között 74 százalék, afölött 80 százalékos elvonás terhelné a természetbeni egészségügyi ellátásért fizetendő havi 10 ezer forint mellett. Ez a változat 400 milliárd forinttal csökkentené a költségvetés bevételeit. Az ehhez szükséges törvények kidolgozása és elfogadása azonban 2009 januárjáig nem megoldható.
Melyik a jobb gazdaságilag és politikailag?
A két, jövő januárban megvalósítható változatból Vértes András a GKI elnöke gazdasági szempontból az elsőt tartja jobbnak, politikai szempontból viszont a másodikat tartja előnyösebbnek. Egy évvel később pedig mindkét változat alapján megvalósítható a beérek szuperbruttósítása, melyet Akar László, a társaság elnöke a legkívánatosabbnak nevezett.
A GKI szerint a fenti elképzelések valamelyikének megvalósításához szükséges, hogy az államháztartási kiadások jövőre az idei nominális szinten maradjanak, a támogatások nyújtását a rászorultakra korlátozzák, a kedvezményeket, valamint a költségelszámolási lehetőséget csökkentsék és a gazdaságot tovább fehérítsék.
Más reformokra is szükség van
Az adórendszer gyökeres reformja mellett a GKI kutatói szerint jövő januárban az országnak be kellene lépni abba a pénzügyi rendszerbe, amely lehetővé tenné az euró 2012-ben vagy 2013-ban történő bevezetését. Emellett szerintük önkormányzati reformokra, a nyugdíjrendszer és az egészségügy átalakítására is szükség van. Elengedhetetlennek tartják a közpénzekkel való gazdálkodás rendjének megváltoztatást és egy új közpénzügyi törvény megalkotását is.
A GKI valamennyi javaslatát megküldi a kormánynak, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szerveinek, hogy felhasználhassák azokat saját javaslataik elkészítésekor.