A közlemény szerint ez az arány Lengyelországban 27 százalék, Csehországban és Szlovákiában 25 százalék, Horvátországban 24 százalék, Romániában pedig 22 százalék.
Az alacsony magyarországi mutató a lízingszövetség szerint a kormányzat diszkriminatív intézkedéseinek következménye: a Gazdaságfejlesztési Operatív Program támogatási feltételei gyakorlatilag kizárják a kkv-k számára legalkalmasabb finanszírozási eszköz, vagyis a lízing konstrukció használatát - áll a közleményben.
A pályázati kiírások 2 éves futamidőt írnak elő a támogatott beruházások megvalósítására, és a gazdasági tárca a finanszírozott eszköz tulajdonjogának megszerzését is elvárja ebben az időszakban. A lízingszövetség szerint fontos azonban tudni, hogy a termelőeszköz finanszírozásoknál az átlagos futamidő a magyar piacon megközelíti az 5 évet. Ezen az időtávon belül termelhető ki ugyanis rentábilisan a beruházás, vagyis a lízing tárgya, ami maga az eszköz."
Az is előírás, hogy a kedvezményezett vállalkozásoknak a támogatási szerződés megkötését követően 2 éven belül meg kell valósítania a beruházást és el is kell számolnia a támogatónak, a 2 éves időkorlát pedig a szövetség szerint erőn felüli terheket ró a támogatott cégekre, vagyis ellehetetleníti a beruházásokat.
"Mindezek után nem csoda, hogy a kkv szektor súlya a hazai lízing portfolióban - a pályázati rendszer deformáltsága miatt - mindössze 36 százalék, szemben az EU 47 százalékos részesedésével" - áll a közleményben. A környező országokhoz képest Magyarországon a legalacsonyabb az eszközfinanszírozás súlya a GDP arányában is, 0,7 százalék, míg a környező országokban 2 százalék körül alakul. Ezek az arányok annál is inkább érthetetlenek, mivel a konstrukciók valamennyi országban teljesen megegyeznek, EU konformak - fűzik hozzá.