Véget érhet az olajsokk

A fizikai keresleti nyomást lassan, de biztosan követő kínálati felfutás két éven belül véget vethet minden idők legnagyobb olajársokkjának, amely egy év alatt több mint 100 százalékkal, az évtized eleji amerikai recesszió óta pedig 600 százalékkal emelte a globális nyersolajárakat. Szerdán erősen ingadozott a kőolaj ára a szabadpiacon: mivel a dollár nemigen mozdult a nap folyamán, a befektetők hangulatát átmeneti fejlemények befolyásolták. Délután az amerikai referenciafajta 2 dollárral olcsóbb volt a keddi zárónál.

Szerdán erősen ingadozott a kőolaj ára a szabadpiacon: mivel a dollár nemigen mozdult a nap folyamán, a befektetők hangulatát átmeneti fejlemények befolyásolták. Délután az amerikai referenciafajta 2 dollárral olcsóbb volt a keddi zárónál - mert az amerikai energiaügyi minisztériuma új adatai szerint a múlt héten a vártnál is jobban nőtt az Egyesült Államok stratégiai fűtőolaj-tartaléka -, zárásra viszont több mint 2,60 dollárral drágult a nigériai olajmunkások legújabb sztrájkfenyegetése miatt, továbbá, mert az amerikai kormány szóvivője úgy vélte, nem várhatók termelésnövelési bejelentések a termelő és a fogyasztó országok hét végére tervezett, szaúd-arábiai értekezletén. Zárás után ismét lefelé tartott a szabadpiaci jegyzés.

Az ellátás világszinten továbbra is bőséges, májusban az OPEC-országok termelése napi 32,12 millió hordóra nőtt az áprilisi, napi 31,71 milliós átlagról, az orosz olajtermelés is növekedett, habár az export, szezonális okból, kissé csökkent. Szaúd-Arábia a múlt héten napi több mint félmillió hordós termelésnövelést is ígért, elemzők szerint ez a többlet csak jelentős árengedménnyel találhat vevőre a túltelített piacon. Közben a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a múlt héten ismét a világfogyasztás vártnál lassúbb növekedését jósolta idénre a tavalyihoz képest. Igaz, arra is figyelmeztetett, hogy az OPEC-en kívüli termelők kapacitásai a vártnál lassabban nőnek, és az OPEC hirtelen mozgósítható termelőkapacitásai is viszonylag alacsony szinten vannak.

Az OPEC szerint viszont a világfogyasztás az idén lassabban nő - ha egyáltalán -, mint a termelés. Ezt szerdán megerősítette a JP Morgan befektetési bank előrejelzése is, amely szerint a fejlesztések-beruházások miatt a kínálat növekedése már egy-két éves távlatban meg fogja haladni a kereslet növekedését, és 2010-re napi 5 millió hordós kapacitástöbblet alakulhat ki, akkora, amekkora 2002/03-ban volt, amikor a kőolaj ára hordónként 30 dollár körül alakult a világpiacon.

Az árakat azonban alapjában továbbra sem ezek a tényezők határozzák meg, hanem az, hogy a világméretű inflációs veszélytől, a bizonytalan pénzügyi piacoktól és a gyenge dollártól menekülő befektetési alapok, köztük főleg az amerikai nyugdíjalapok döntik a pénzt a nyersanyagpiacokra, értékőrzőbbnek vélt megtakarításokat keresve. Az árakat alapjában a határidős kontraktusok vételére rendelkezésre álló pénz mennyisége mozgatja mostanában, ez utóbbit pedig a dollár alakulása és a konkurens értékpapírpiacok fejleményei befolyásolják.

Zárás után esett az ár

A nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajfajta, a West Texas Intermediate a legközelebbi, júliusi határidőre szerdán hordónként (159 liter) 136,68 dolláron zárt a New York-i árutőzsdén (NYMEX), 2,67 dollárral drágábban, mint kedden. Röviddel zárás után ismét olcsóbbodott a NYMEX CME Globexen folytatódó elektronikus jegyzésében, 33 centtel. Hétfőn napközben 139,89 dollárig drágult, ez a legújabb csúcs a legközelebbi határidők történetében a jegyzés 1983. márciusi kezdete óta, és idén a harmincnyolcadik napi csúcsdöntés. Az északi-tengeri Brent könnyűolaj referenciafajta a legközelebbi, augusztusi határidőre 136,44 dolláron zárt az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében, 2,72 dollárral drágábban a keddi zárónál. Délután még 92 centes veszteségben volt. Nem sokkal zárás után a nem hivatalos elektronikus forgalomban 136,07 dollárnál tartott, 37 centtel olcsóbban. Hétfőn napközben 139,32 dollárig drágult, ez a legújabb csúcs a legközelebbi határidők történetében a jegyzés 1988. júniusi kezdete óta, és idén a harminchatodik napi rekorddöntés. A legalacsonyabb ára hordónként 9,55 dollár volt, 1999. decemberben, mai áron 12,10 dollár.

A londoni zárát után az európai párlatkereskedelem számára irányadó, antwerpeni, rotterdami és amszterdami fizikai piacra (ARA) alapozott gázolajjegyzés a legközelebbi, júliusi szállításra tonnánként 1243,50 dollárnál tartott az ICE-n, 5,75 dollárral drágábban a keddi zárónál. Egy órával korábban 6,75 dollárral drágább, délután 24,00 dollárral olcsóbb volt a keddi zárónál. Május 27-én napközben, 1291,75 dolláron, új csúcsot ért el a legközelebbi határidőre. Az ICE-n zajló tranzakciókkal érintett mennyiségnek hagyományosan körülbelül 1 százaléka kerül tényleges szállításra.

Vége lehet a drágulásnak

A fizikai keresleti nyomást lassan, de biztosan követő kínálati felfutás két éven belül véget vethet minden idők legnagyobb olajársokkjának, amely egy év alatt több mint 100 százalékkal, az évtized eleji amerikai recesszió óta pedig 600 százalékkal emelte a globális nyersolajárakat, áll az egyik vezető befektetési ház szerdán kiadott előrejelzésében. A londoni City elemzői közösségében más is jósolja az olajárak közeljövőben várható meredek korrekcióját - lefelé -, azonban ez még távolról sem a konszenzus.

A JP Morgan szerdán megjelent új prognózisa szerint a korrekció már a következő néhány hónapban megindulhat, és 2010-re teljesedik majd ki, amikorra a napi globális kitermelési kapacitástöbblet kényelmes szintre, a jelenleg becsült 1-1,5 millió hordóról 5 millió hordóra bővülhet. A ház szerint legutóbb 2002-2003-ban állt rendelkezésre ilyen mértékű kapacitástöbblet, amikor átlagosan 30 dollár volt a nyersolaj hordója. A JP Morgan szerint a jelenlegi, erős kilengésekkel jellemzett árkörnyezet is már annak lehet a jele, hogy az árfolyam-felfutás véget érhetett.

Hasonló következtetésre jutott szintén szerdán Londonban kiadott elemzésében a Centre for Economics and Business Research (CEBR). Az egyik legnagyobb, nem befektetési banki jellegű citybeli gazdaságelemző központ azt valószínűsíti, hogy a világgazdaság lassulása - amely már egyértelműen látszik Amerika és Európa teljesítményén, és amely várhatóan "kelet felé terjed" -, valamint a gazdaságossá vált új lelőhelyek művelés alá vonása révén jövőre 100 dollár alá csökkenhet a nyersolajár.

A Goldman 200 dollárra számít

A Goldman Sachs befektetési bank viszont szintén jövőre 200 dolláros olajat valószínűsít. A CEBR nem először jósol meredek olajár-gyengülést jövőre, homlokegyenest szembe menve a citybeli konszenzussal. Negyedéves új világgazdasági előrejelzésében azt írta, hogy 2009-ben a kínai GDP-növekedés az eddigi, 10 százalék feletti éves ütemekről 7,4 százalékra lassul, ahogy az idei nyári olimpiai játékok után a kínai kormány visszafogja az állami költekezést, és figyelmét az infláció megfékezésére fordítja.

A ház szerint ehhez járul, hogy az amerikai gazdaság 2008-ban és 2009-ben "gyakorlatilag nem fog növekedni". A CEBR londoni elemzői az idei évre 0,6 százalékos, jövőre 0,7 százalékos egész éves amerikai GDP-reálnövekedéssel számolnak, és csak 2010-től várnak élénkülést, miután szerintük az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer, a Federal Reserve már az idén 1,00 százalékra csökkenti irányadó szövetségi napikamat-célját. Mindez hűteni fogja valamelyest az energiahordozó- és nyersanyagpiacokat, és megvan a lehetőség arra, hogy az olajárak 2009 végéig akár 74 dollárig is csökkenjenek, állt a CEBR új világgazdasági prognózisában.

A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb, rendszeres olajpiaci előrejelzéseket is közlő befektetési háza szerdai elemzésében mindazonáltal azt írta: legutóbbi prognózisa óta a nyersolaj-határidők árfolyamgörbéje még magasabbra kúszott. A cég ezért 2008 egészére most már 122,70 dolláros, 2009-re 137,70 dolláros hordónkénti globális olajár-átlaggal számol, az eddigi 120,70, illetve 133,90 dolláros prognózis helyett. A cég egy múlt havi elemzésében is további meredek drágulást jósolt, azzal támasztva ezt alá, hogy akkoriban "drámai" mértékben a közeli határidők fölé emelkedett a távoli olajkontraktusok árfolyama. A befektetők ugyanis igyekeznek mindinkább előre fedezni magukat a meredek drágulás közepette, és a folyamat önerősítővé vált azzal, hogy több befektetési ház minél távolabbi határidők lekötését javasolja a további áremelkedés fedezésére, miközben egyre magasabbra emelik az árprognózisokat.