Az összegből 27 ezer milliárd dollárt a fejlődő országoknak kellen korszerűsítésre fordítani, amelyek 2050-re várhatóan az üvegházgáz-kibocsátás kétharmadáért lesznek felelősek. Az IEA szerint - éves szinten 3,3 százalékos globális gazdasági növekedést feltételezve - a föld országainak nemzeti össztermékük 1,1 százalékát új technológiákra kell költeniük, ha valóban meg akarják felezni a széndioxid-kibocsátást 2050-re. A gazdaságilag legfejlettebb államok és Oroszország környezetvédelemért felelős miniszterei a múlt hónapban fogalmazták meg az évszázad közepéig szóló tervet.
"Azonnali cselekvési tervet és technológiai átmenetet vezetnénk be, eddig ismeretlen mértékben" - fogalmaz a szervezet ügyvezető igazgatója. "Nagyon fontos lenne egy új globális technológiai forradalom beindítása, amely teljesen át tudná alakítani energiatermelési- és fogyasztási szokásainkat" - mondta Tanaka Nobuo. Az ügynökség a széndioxid-tárolási és készletezési technológiák nagyobb használatát, a megújuló és a nukleáris energiaforrások fejlesztését és az energiahatékonyság javítását szorgalmazza.
Évente 32 atomerőmű
Az IEA körülbelül 1400 új atomerőmű megépítését javasolja a következő jó 4 évtizedben (ez évente átlag 32 darabot jelent), emellett évente átlag 35 széntüzelésű és 20 gáztüzelésű erőművet kellene építeni a planétán. Szélturbinából évente 17 ezer új egységre lenne szükség.
A szervezet egyúttal figyelmeztet, változtatás nélkül a CO2-emisszió több mint kétszeresére, 130 százalékkal emelkedhet, az olajfogyasztás pedig 70 százalékkal bővülhet addig. Mindennek valószínűleg drámai hatása lenne a föld éghajlatára, 3,6-4,2 százalékkal megemelve az átlaghőmérsékletet, szélsőséges és kiszámíthatatlan időjárást okozva. Megvalósulásuk esetében viszont jócskán, mintegy negyedére esne a világ olajfelhasználása.