Döntés lehet tehát annak ellenére, hogy az OMV minden közgyűlési határozatot megtámadott a bíróságon. Az OMV-nél az üggyel kapcsolatban most nem akartak nyilatkozni, a Napinak csupán azt a korábbi közleményüket erősítették meg, hogy minden közgyűlési határozatot megtámadtak, ami az április végi közgyűlésen született. A bírósági keresetet arra alapozták, hogy néhány csoport: a Magnolia, az OTP, az MFB Invest, az ING Bank, a BNP Paribas és a CEZ a vonatkozó törvények értelmében nem szavazhatott volna a közgyűlésen.
Az osztalékkal kapcsolatban tehát egyelőre csak annyi biztos, hogy 85 milliárd forintot szánnak erre a célra. Azt, hogy ez részvényenként mennyit jelent, nem lehet tudni, mert a Mol a saját részvények után nem fizet osztalékot, azt azonban, hogy mennyi részvényt tartanak számon saját részvényként, a kölcsönadott papírok miatt nem lehet tudni.
Herczenik Ákos, a Raiffeisen elemzője szerint 905 forint körül lehet az egy részvényre jutó osztalék mértéke. Nagyjából ugyanennyit, 895 forintot vár az Erste is. Az Erste esetében 95 millió darab részvénnyel számoltak, ami nagyjából azt jelentheti, hogy a Magyar Fejlesztési Banknál, illetve az OTP-nél lévő Mol-papírokat számolták be saját részvényként.
Az OMV egyébként azt is szeretné elérni, hogy a Fővárosi Bíróság azt is állapítsa meg, hogy a Magnoliánál, az OTP-nél, az MFB Investnél, az ING Banknál, a BNP Paribas-nál és a CEZ-nél lévő Mol-részvények valójában saját részvényeknek tekintendők, következésképpen sem szavazati joggal nem járnak, sem osztalékra nem jogosítanak - írja a Napi Gazdaság.