Nemcsak az a gond, hogy ennek az országcsoportnak a fogyasztói inflációs kosarában nagyobb súlyú az élelmiszer- és az energiakomponens - ráadásul a teljes kosárra számolt, és nem a maginfláció a kijelölt inflációs cél -, hanem az is, hogy ezek az összetevők a felzárkózó piacokon gyorsabban drágulnak, mint a fejlett térségekben.
Magyarországról az elemzésben az áll, hogy mivel sem az élelmiszer-, sem az energiaárak lendülete nem látszik enyhülni, még az MNB által legutóbb 5,5 százalékra módosított 2008 végi inflációs előrejelzés is "derűlátónak tűnik".
A Barclays Capital elemzői szerint valószínűbb a 6 százalékhoz közeli idei év végi infláció, és ez a prognózis is azt feltételezi, hogy a forint nem gyengül vissza az MNB májusi inflációs jelentéséhez használt, 254-es éves átlagos árfolyamra.
A Barclays Capital szerint a magyar jegybank "legjobb barátja az infláció elleni harcban az erős forint", és az árfolyamsáv eltörlése után a forint megmaradhat a 240-es szint alatt, de ehhez az kell, hogy a piac folyamatosan "héjának" lássa a jegybankot.
Ezért az MNB nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon az árazási görbe mögött, és a további, várhatóan magas bér- és inflációs adatok nyomán, már a nyár folyamán 9,00 százalékig kell emelnie alapkamatát, áll a Barclays Capital csütörtöki londoni elemzésében.
A ház szerint a kamattartásról hozott hétfői meglepetésszerű döntés csak átmeneti szünet, nem a szigorító ciklus vége.
Ez volt a többi nagy londoni befektetési bank elemzőinek is a véleménye a kamatdöntés után, bár a forint ereje miatt többen jósolták, hogy az MNB esetleg júliusban sem mozdul, és megvárja az augusztusi inflációs jelentést a következő kamatmódosítással.