Nem újul meg a tőkepiaci törvény

Megint lekerült a napirendről a tőkepiaci törvény módosítása. Ez lehetővé tenné az ingatlanalapoknak, hogy projektcégeket vásároljanak, s így növeljék portfóliójukon belül az ingatlanok arányát - írja a Népszabadság.

A korábbi tervek szerint a parlament az őszi ülésszakban tárgyalhatta volna az elképzelést, ám információk szerint jelenleg azok a jogszabály-kezdeményezések élveznek elsőbbséget, melyek a kisebbségi kormányzás mellett is keresztülvihetők az Országgyűlésben. A tőkepiaci törvény módosítása így most lekerült a napirendről.

A Népszabadság értesüléseit megerősítette Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének főtitkára. Elmondta, hogy még nem tettek le arról, hogy az őszi ülésszakban a parlament elé kerülhet a jogszabály, ám erre ő most legfeljebb tíz százalék esélyt lát.

Az alapkezelők által már régóta szorgalmazott, ám a tőkepiaci törvény módosításaiból az utolsó pillanatban végül mindig kikerülő változtatásra azért lenne szükség, mert a jelenlegi szabályozás szerint az alapok csak közvetlenül az ingatlant vehetik meg, ami komoly versenyhátrányt jelent a külföldi alapokkal szemben. A fejlesztők ugyanis adóoptimalizálási okokból általában egy projektcéget hoznak létre az ingatlan tulajdonlására, s később ez a társaság cserél gazdát. Mivel a hazai alapok projektcéget nem vásárolhatnak, így portfóliójukon belül nem túl magas az ingatlanok aránya.

A három legnagyobb ingatlanalap (Erste, OTP, Raiffeisen), melyek eszközértékük alapján a piac közel négyötödét fedik le, vagyonuknak átlagosan alig 40 százalékát tartják ingatlanban (melyek jelentős része ráadásul bankfiók), miközben a törvényileg engedélyezett szint 85 százalék. Ha az ingatlanalapok növelni tudnák portfóliójukon belül az ingatlanok arányát, az valószínűleg jótékonyan hatna az alapok hozamára és kedveltségére is. Erre szükség is lenne: az idei első öt hónapban több mint 24 milliárd forintot vontak ki a befektetők ezekből az alapokból - tájékoztat a Népszabadság.