A kormány azzal számol, hogy az eredményes kiigazítás következtében a magyar gazdaság hosszú távon fenntartható egyensúlyi pályára állt, és gyorsul a növekedés - olvasható a Pénzügyminisztérium pénteki közleményében.
A PM szerint az egyensúlyjavulás leglátványosabb mértékben a külkereskedelemben következett be, de a bővülő export hátterében számottevő mértékben a növekvő ipari termelés áll. Ez utóbbi az első négy hónapban 8,1 százalékkal növekedett. A növekedés gyorsulását jelzi az első negyedéves bruttó hazai termék (GDP) adat is, ami 1,7 százalékkal bővült a tavalyi első negyedévhez képest, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,3 százalékkal lett több.
A PM közleménye emlékeztet arra, hogy az idén január kivételével minden hónapban többlettel zárt a külkereskedelmi mérleg. Mindennek eredményeként 330 millió eurós többlet alakult ki a mérlegben az első négy hónapban, szemben a tavalyi 307 millió eurós hiánnyal. Az április végéig számított 12 hónap során valamivel több mint 2 milliárd euróval javult az egyenleg.
Az első negyedéves GDP-adat a tárca szerint azt jelzi, hogy az eredményes kiigazítás következtében a növekedés lassulás mélypontja a múlt esztendő közepén, második felében volt, azóta mérsékelt gyorsulás tapasztalható. Tavaly nem volt olyan negyedévet a negyedévhez hasonlító növekedési adat, amely 0,2 százaléknál magasabb lett volna.
A legújabb, májusi államháztartási adatot a Pénzügyminisztérium kedden hozza nyilvánosságra. Az eddigi adatok szerint az első négy hónapban az államháztartás helyzete jobb a prognózisnál, a féléves hiány kisebb lesz a vártnál, és az éves hiánycél teljesülése biztosítottnak látszik. Ennek eredményeként az egyensúlyjavulás nagysága várhatóan két év alatt eléri a GDP 5,2 százalékát az államháztartásban.
A PM szerint a Magyarország iránti bizalom erősödését jelzi a legutóbbi eurókötvény-kibocsátás is, melynek nagyságrendje 1,5 milliárd euró s melyet a befektetők jelentős mértékben túljegyeztek.