Vita az árampiac szabályozása körül

A Magyar Energia Hivatal június 30-ig határozatot hoz annak az eljárásnak az eredményéről, amelyben a jelentős piaci erővel (jpe) rendelkező árampiaci szereplőket nevezi meg - mondta Szöllősi László, a Magyar Energia Hivatal (MEH) főosztályvezetője az Energy E-PR Kommunikációs és Tanácsadó Kft. kedden Budapesten megtartott konferenciáján.

A hivatal egy hete kezdte meg a piacelemzést, és már kiküldte az értesítést a nagykereskedelmi és a rendszerszolgáltatási piac szereplőinek az eljárás megindításáról, de a MEH főosztályvezetője cégneveket nem említett.

A rendszerszolgáltatási piac lényegében a rendszerirányító Mavir számára a folyamatos áramellátás érdekében szükséges tartalék beszerzési piacát jelenti. A törvény alapján a hivatal a jelentős piaci erővel rendelkező cégek számára értékesítési kényszert írhat elő, meghatározhatja az aukciós eljárás szabályait, az aukción eladandó mennyiséget, és előírhatja számukra a költségalapú árképzést.

A konferencia kerekasztal vitáján résztvevő szakértők egyetértettek abban, hogy a valódi verseny kialakulásának feltétele az is, hogy a politika ne vegyen részt az árak alakításában. A távközlési verseny kialakulásának tapasztalata szerint ez hosszúnak ígérkező folyamat eredménye lehet.

Gordos Péter, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi minisztérium energia ügyekért felelős szakállamtitkára emlékeztetett arra, hogy az új gáztörvény-javaslat parlamenti tárgyalása kapcsán módosítják a 2007-ben hozott villamos energia törvényt. A javaslatok erősítik a Magyar Energia Hivatal jogosítványát a verseny szempontjából is.

Gordos Péter beszélt arról is, hogy a Mavir és a Magyar Energia Hivatal már előkészületeket tett a szabályozott árampiac létrehozására. A részlet-szabályok segítik majd elő, hogy a magyar rendszerirányítót összekapcsolják a román és az osztrák rendszerirányítókkal, illetve, hogy mások is képesek legyenek csatlakozni.

Szöllősi László, a Magyar Energia Hivatal főosztályvezetője a villamos energia törvényt módosító javaslatokat részletezve elmondta: a hivatal felhatalmazást kap arra, hogy - az eddigi egyetértés helyett - jóváhagyja az áramaukciók szabályait, és az aukcióra bocsátandó áram mennyiségét. Az, hogy a villamos energia törvény tervezett módosítása szerint a nagyon kis fogyasztókat magába foglaló egyetemes szolgáltatási kört a közüzemi felhasználókkal bővítik, nagy kihívást jelent az iparág számára. A lakosságnál jóval nagyobb közüzemi fogyasztónak ugyanis ugyanazzal a tarifával számolnak majd, mint a kicsiknek. Ráadásul nem a törvény, hanem alsóbb rendű jogszabály határozza majd meg, kik tartoznak ebbe a körbe. Az egyetemes szolgáltatók árrését az energiahivatal határozza meg.

A Gazdasági Versenyhivatal elnök-helyettese, Nagy Márta szerint a 2008 januárjában teljes egészében liberalizált villamos energia piac megnyitása formális és látszólagos lett. A létező áramforrások nagy része továbbra is egy szereplő kezében maradt, a közel 100 százalékban állami tulajdonú a Magyar Villamos Művek rendelkezik a magyarországi erőművek által termelt áram döntő hányadával. Így szerkezeti változás lényegében nem történt, ami gátja a versenynek.

A GVH elnök-helyettese emlékeztetett: két eljárás folyik az EU-ban Magyarország ellen a termelők és a Magyar Villamos Művek közötti hosszútávú áramvásárlási szerződések (htm) kapcsán. Az egyik az állami támogatásokat vizsgáló eljárás, a másik pedig a verseny korlátozását vizsgálja, de ez utóbbit felfüggesztették. Szöllősi László, a MEH főosztályvezetője szerint az első eljárás hamarosan azzal zárul, hogy felszólítják a kormányt a szerződések megszüntetésére, így a második - már felfüggesztett eljárást - nem is folytatják.

A GVH álláspontja szerint a htm-ek újrakötése semmi jót nem jelent, mert a piac torz szerkezete fennmarad. A magyar energia piacon a verseny fejlődésének alapja a htm-ek felbontása és nem újrakötése, a határkeresztező kapacitások elosztásának átláthatóvá tétele, a Mavir tulajdonosi leválasztása, a regionális piac kialakítása lehet.