Tengizi ügyletre készülhet a Mol

A világ hatodik legnagyobb olajlelőhelyét, Tengizt a Fekete-tengerrel összekötő olajvezetékben szerezhet tulajdonrészt a magyar olajtársaság. Omán ugyanis eladja 7 százalékos érdekeltségét, és az elővásárlási joggal rendelkező Oroszország és Kazahsztán mellett állítólag szóba került a Mol is potenciális vevőként.

Magyarországon eddig nem volt visszhangja annak a lassan egy hónapja dúló orosz-kazah vitának, amely egy Kazahsztánt a Fekete-tengerrel összekötő, stratégiai fontosságú olajvezeték sorsáról zajlik. Oroszország ugyanis bejelentte, hogy növelni szeretné a részesedését a Kaszpi Csővezeték Konzorciumban (orosz rövidítéssel: KTK).

Ha sikerülne Moszkvának a jelenlegi 24 százalékos tulajdoni hányadát - amely hivatalosan ugyan a Roszimusesztvo nevű orosz szövetségi vagyonkezelőé, de valójában a Transznyefty orosz állami olajvezeték-üzemeltető kezelésében van - hét százalékkal emelni, akkor blokkoló, de nem abszolút többséghez jutna a KTK-ban.

Ez a részben magántulajdonban lévő csővezeték a kazahsztáni Tengizt, a világ hatodik legnagyobb olajlelőhelyét köti össze az orosz fekete-tengeri kikötővel, Novorosszijszkkal. (A csővezetékről térkép a KTK honlapján található.) Az ügylet nagyságrendjét 700 millió dollárra teszik az orosz sajtóhírek.

Stratégiai fontosság

A KTK jelentőségét azonban Kazahsztán is felismerte, és július végén olyan jogszabályváltozást készített elő, amely a konzorciumot a stratégiai fontosságú vagyontárgyak közé sorolta, márpedig ezek nem kerülhetnek külföldi állam irányítása alá, illetve ez csak a kazah kormány jóváhagyásával történhetne meg.

Eddig Kazahsztánban a kisebbségi állami tulajdonban lévő hasonló objektumok nem kerültek e szigorú listára, ám az ázsiai ország most a KTK-val alighanem precedenst teremt, és megakadályozhatja az orosz blokkoló többség kialakítását. Az oroszok ugyanis már régóta szeretnék két taggal növelni részvételüket a konzorcium igazgatótanácsában, a 22 tagú menedzsmentben pedig hétre akarják növelni képviseletüket.

Tennék ezt azért is, mert elővásárlási joggal rendelkeznek minden más tulajdonossal szemben, ha azok eladják részesedésüket. Ilyen elővásárlási joggal rajtuk kívül csak Kazahsztán rendelkezik.

Nevető harmadik lehet a Mol?

A KTK-ban eddig Oroszországnak 24, Kazahsztánnak 19 százaléka volt, az Ománi Szultanátusnak pedig 7 százaléka. Ezt a 7 százalékos pakettet kínálta eladásra idén márciusban Omán, méghozzá a szabad piacon, miután a Lenta.ru orosz hírforrás szerint egyik elővásárlási joggal rendelkező állam sem élt a megadott határidőn belül vételi lehetőségével. A Kommerszant gazdasági lap ugyanakkor úgy tudja: a Transznyefty szerint még időben reagált Moszkva a vételi ajánlatra.

Júliusban már mind az oroszok, mind pedig a kazahok jelezték érdeklődésüket a pakett iránt, amelyre a Kommerszant szerint a harmadik pályázó a magyar Mol olajtársaság. Ha egyébként Kazahsztán és Oroszország is részt akar kapni a vezetékben, akkor az ománi tulajdont fel kell osztaniuk egymás között - írja a Lenta.

Hol voltak eddig a kazahok?

A kazahok sokáig nem tűntek fontos szereplőnek az ügyletben. Mint említettük, az ázsiai ország kezdetben nem élt az omániak által felkínált vásárlási lehetőséggel. Ám márciustól júliusig jelentősen változott az álláspont, és a KazMunayGaz nevű kazah állami cég most már vizsgálja a 7 százalékos pakett megszerzésének lehetőségét. A KazMunayGaz egyébként térségünkben is igen aktív, tavaly megszerezték a Rompetrol, a második legnagyobb román olajcég többségét.

A Molt több szál is fűzheti a KTK-ügylethez. Egyrészt Tengizben hagyományosan jól tájékozottak a magyar olajipari szakemberek, hiszen a rendszerváltás előtt hatalmas projektjeink zajlottak itt. (Bár Tengizben korábban inkább a Vegyépszer volt aktív a hazai vállalatok közül.)

Baráti szálak: Mol és Omán

A Mol szerepét erősítheti az is, hogy különleges "baráti" szálak fűzik Ománhoz. A szultanátus, illetve annak 100 százalékos tulajdonában lévő olajcége ugyanis nemrégiben segítő kezet nyújtott a Mol menedzsmentjének az OMV-vel folytatott tőzsdei küzdelemben. Az elmúlt 12 hónapban a Mol saját részvényei megvételével védekezett az osztrák olajvállalat 2007 közepén indított felvásárlási kísérlete ellen.

Túl sok saját részvényt azonban nem tarthatott magánál a Mol-menedzsment, így jól jött az a lehetőség, hogy egy ománi vállalatnak adnak át jelentős részvénypakettet (a másik segítő a cseh CEZ energiaipari óriás volt, amely szintén hatalmas részesedést kapott hirtelen a Molban).

Nyolcmillió részvényt kaptak

Ami a részleteket illeti: a magyar olajtársaság idén márciusban jelentette be, hogy az Oman Oil Company-val (OOC) megkötött stratégiai együttműködési megállapodás részeként 2008. március 12-én 8 millió 774 ezer 40 darab "A" sorozatú Mol törzsrészvényt átruházott az Oman Oil Budapest Limitedre, az OOC leányvállalatára.

A Mol Ománban 100 százalékos leányvállalattal is rendelkezik: a Hawasina LLC Oman Branch a szultanátusban foglalkozik szénhidrogén-kutatással.

Vannak más magánérdekeltségek is

A KTK konzorciumban a három állami hátterű tulajdonos mellett magáncégek is részt vesznek, ami tovább bonyolítja a helyzetet. A Kaszpi-vezetékben ugyanis érdekelt (áttételesen) két részben brit tulajdonú cég, a Shell és a BP is. Márpedig a brit-orosz viszony évek óta rendkívül feszült. A BP-vel szemben az orosz hatóságok és a brit cég orosz üzleti partnerei igen keményen léptek fel az utóbbi időben. A BP oroszországi leányvállalata, a TNK-BP vezetője a napokban pánikszerűen menekült el Oroszországból, a Shell pedig már korábban kiszorult más oroszországi projektekből.

A KTK fő magántulajdonosa a Chevron amerikai olajvállalat 15 százalékkal. A Chevron számára azért fontos a vezeték, mert ez a cég a tengizi olajmező kitermelésében 50 százalékos részesedéssel rendelkezik az ExxonMobil 25 százaléka mellett.

A Vegyépszer után megy a Mol?

A Chevron tengizi projektjeiben vett részt a rendszerváltás után a magyar Vegyépszer, részben folytatva ottani korábbi tevékenységét. A rendszerváltás előtt a magyarok az olaj kéntelenítésére kezdtek üzemet építeni Tengizben, az 1985-ös szovjet-magyar egyezmény értelmében.

Mindezek után az [origo] megpróbált érdeklődni a Molnál, hogy igaz-e a Kommerszant nevű orosz gazdasági lap értesülése, miszerint a magyar cég is érdeklődik az ománi tulajdonban lévő KTK-pakettért. A magyar olajtársaságnál lapunknak nem kommentálták a hírt, csak annyit tudtunk meg: piaci pletykákkal nem foglalkoznak.