A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló törvény 2003 és 2007 között 687 kilométer gyorsforgalmi útszakasz megépítését irányozta elő. Ebből összesen 413 kilométert - 60 százalékot - helyeztek forgalomba. A 2007-re tervezett átadások közül egy sem történt meg, az ekkor elkészült autópályák törvénybeli átadási határideje 2006 volt - kezdődik a jelentés.
Nem kapott tájékoztatást a parlament
Az ÁSZ nehezményezi, hogy az elmúlt két évben az Országgyűlés nem kapott tájékoztatást a gyorsforgalmi úthálózat építésére fordított pénzek felhasználásáról, és a folyamatban lévő fejlesztésekről. Minden autópálya szakasznál több nyomvonalváltozatot vizsgáltak, azonban a beruházások költségeinek optimalizálására irányuló tulajdonosi, beruházói stratégia nem létezett.
Az ellenőrzött autópálya szakaszok megépítése 356 milliárd forintba került, amelyből a dunaújvárosi és a köröshegyi híd építési költsége megközelíti a 100 milliárdot. A beruházásokat kizárólag állami pénzből finanszírozták.
Nem volt árkalkuláció
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. nem végzett előzetes árkalkulációt a beruházások reális költségére, a tervezőktől sem rendelt a kiviteli tervekhez költségbecslést.
A mérnökök által kialakított árak a korábbi kivitelezői árak kockázati felárral növelt összegein alapultak, így nem lehettek a beruházások megalapozott árkalkulációi - állítja a jelentés.
A GKM-ről is szó esett
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), mint a tulajdonosi jogok gyakorlója, nem követelte meg előzetes költségbecslések készítését.
A jelentés külön kitér a kőröshegyi völgyhídra. A megépítésének elkerülésére a parttól 15-20 kilométer távolságra vezetett nyomvonal változatokra tervek nem készültek. Még 2000-ben egy szakértői csoport olyan nyomvonalat javasolt, amely elkerülte volna a lakott településeket, tájvédelmi szempontból kedvező volt, és a völgyhíd hosszának felével azonos alagút és híd építésével oldotta volna meg a nyomvonalvezetést.
További kifogások
Kőröshegy önkormányzata a szakértők által kidolgozott nyomvonalat - és annak továbbfejlesztett változatát - nem tárgyalta, arról elutasító határozatot nem hozott. A völgyhidas változat megépítésére vonatkozó döntés műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága nem igazolt - állapítja meg az ÁSZ.
A következő feltárt probléma az volt, hogy az előkészítés és a tényleges építés "egybe csúszott". A kisajátítás, a régészeti feltárás és az építés egyszerre folyt. A külső és belső szervezetek által végzett tevékenységek összhangját biztosító projektmenedzsment "szervezeti feltételei nem álltak rendelkezésre".
Minőségi kockázatok
Minőségi kockázatot jelentenek a kivitelezés során előforduló hibák - például pályasüllyedések - hiányzó minősítési dokumentációi. A minőségi tanúsítványok egy autópálya szakasznál sem készültek el a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdéséig, és utólag sem minden esetben pótolták azokat.
Végezetül az ÁSZ több javaslatot tesz, a sorban első az, hogy a kormány kezdeményezze a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló törvény módosítását annak érdekében, hogy - az állami érdekeknek megfelelően - érvényesüljön a közpénzekkel való takarékos és átlátható gazdálkodás.
Továbbá a kormány követelje meg a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztertől, hogy a fejlesztési döntéseket megelőzően készüljenek előzetes költségkalkulációk és a határidők megalapozottságát tartalmazó megvalósíthatósági tanulmányok.