Nehezebb megélhetésre számít Európa

A társadalmi különbségek növekedésére, életminőségük romlására és az esélyegyenlőség további csorbulására számít a következő évtizedekben az európai polgárok zöme. A magyarok az unión belül nem számítanak különösen borúlátónak, de az új tagok között mi vagyunk a leginkább pesszimisták - ismerteti a legújabb Eurobarometer-felmérést a Világgazdaság.

Húsz év múlva rosszabbul fogunk élni, mint most - vélekedik a megkérdezett európaiak közel fele, javulásra csak 38 százalék számít. A jövedelmi különbségek növekedése a megkérdezettek 81 százaléka szerint elkerülhetetlen, és azzal is egyetért a nagy többség, hogy húsz év múlva a mainál tovább kell majd dolgozni, a globális verseny leszorítja a jövedelmeket, a magas képzettség sem garantál majd jó állást, a családi kapcsolatok tovább gyengülnek, és sokan nem fognak megfelelő orvosi ellátásban részesülni. A nők európai átlagban pesszimistábbak a férfiaknál, és az életkor növekedésével is emelkedik a borúlátás valószínűsége.

A nyugdíjba vonulás későbbre tolódását a társadalom 80 százaléka elfogadni látszik. Szintén általánosnak tekinthető az a meggyőződés, hogy a mostani nemi egyenlőtlenségek csökkeni fognak a munkahelyen és a magánéletben is. A válaszadók 70 százaléka abban is bízik, hogy húsz év múlva a fiatalok életesélyeit sokkal inkább saját teljesítményük fogja meghatározni, mintsem családjuk vagy társadalmi hátterük. Tíz megkérdezettből hét viszont úgy véli, hogy húsz év múlva a mainál nehezebben lehet majd megfizethető lakhatási viszonyokhoz jutni és ugyanennyien azt gondolják, hogy sok ember nem lesz képes megfizetni a szükséges egészségügyi ellátást.