Jelenleg, 2008-ban a román lakosság 40-45 százaléka él falusi környezetben (ez a legmagasabb arány az Európai Unióban), a felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 11 százalék, és a gyerekek felének írás-olvasási készségei nem érik el az európai átlagot - írja az Adevarul, a bukaresti lap. Délkeleti szomszédunknak mindössze 228 kilométernyi autópályája van, és az egészségügyi rendszere a legrosszabb az EU-ban az újság szerint. Minden megváltozik azonban a következő 22 év alatt, legalábbis a bukaresti kormány által kidolgozott Fenntartható Fejlődési Stratégia szerint, amelyet a lap ismertet.
A dokumentum - amely a 2030-as Románia képét vázolja fel - azt vizionálja, Romániában alapvetően javulni fog az urbanizáció, az oktatás színvonala pedig eléri majd az európai átlagot, és 28 új sürgősségi ellátást nyújtó kórház épül fel. Ez utóbbiak egyébként már a következő néhány évben elkészülhetnek.
Nyolc nagyvárosi zóna
A románok zöme nyolc nagyvárosi régióban él majd 2030-ban: Bukarestben, Temesváron, Kolozsváron, Iasi-ban (Jászvásáron), Craiovában, Brassóban, Galati-Braila térségében és Konstancában. (Székelyföldi és észak-erdélyi kiemelt nagyvárosi zóna nem szerepel a tervekben.) Nagyvárosi zóna jelenleg nincs Romániában az Adevarul szerint, vagyis még Bukarestet sem sorolja ide a lap.
Az urbanizáció 70 százalékos lesz Romániában, vagyis ennyien élnek majd városokban 22 év múlva, és az úthálózat is európai szintűvé javul - a kormány elképzelései szerint.
A GDP 65 százalékát a szolgáltatási szektor termeli majd (jelenleg a GDP 52-53 százalékos ez a mutató). A gazdasági növekedés lassul majd a jelenlegi 6-8 százalékos évi ütemről, és 4,2 százalékra mérséklődik. A legfrissebb növekedési adat Romániában 5,6 százalékos.
A bruttó átlagkereset a jelenlegi 476 euróról 2529 euróra nő 2030-ra a hivatalos előrejelzés szerint.
Európai színvonalú mezőgazdaság
Az előrejelzés szerint a román mezőgazdaság 2030-ra eléri az európai színvonalat. A kormány szerint 22 év múlva Romániában már euróval lehet fizetni (pontosabban már 2014-től bevezetik a közös pénzt), és a schengeni övezetnek is tagja lesz az ország.
A tervek szerint Romániában a megújuló energia aránya eléri majd a 33 százalékot az elsődleges energiaforrások körében, ez akár már pár éven belül is megvalósulhat a legoptimistább forgatókönyv szerint. 2030-ig viszont két új atomerőmű is épül majd szomszédunkban.
A kormány által kidolgozott dokumentumot hamarosan a bukaresti parlament elé terjesztik, és ha a törvényhozás elfogadja, akkor Brüsszelbe is elküldi Románia.