Bizonytalan a gázpiaci törvény hatása

A júniusban elfogadott új gáztörvény alaposan átszabja az ágazat egészét. Bár a teljes piacnyitás és ehhez kötődően a változások jórészt 2009. július 1-jével lépnek hatályba, addig azonban el kell készíteni a törvényhez tartozó végrehajtási rendeleteket, ami sok egyeztetést igényel a piaci szereplőkkel is - írja a Napi Gazdaság.

A korábbi, úgynevezett kettős piaci modellben mind a közüzemi, mind a versenypiac párhuzamosan működött, a fogyasztóknak lehetőséget biztosítva arra, hogy a két ellátási forma közül szabadon választhassanak. Az új szabályozás alapján viszont a jövőben minden nagyfogyasztó köteles a versenypiacról fedezni földgázigényét, de a lakossági és a kis alkuerejű fogyasztóknak továbbra is választási lehetőséget biztosít a törvény: vagy a nagyfogyasztókhoz hasonlóan ők is kiléphetnek a versenypiacra, vagy az egyetemes szolgáltatás keretében szerezhetik be a földgázt. A versenypiacon nem lesz szabályozott ár, a földgáz árát maguk a felek alkudják ki. Az egyetemes szolgáltatás keretében megmarad egyfajta árszabályozás, de a törvény új árképzési mechanizmust vezet be, és a földgázár-képzés felügyelete a korábbi gazdasági tárcától a Magyar Energia Hivatalhoz (MEH) kerül.

Nem ellenőrzik közvetlenül az árat

Az egyetemes szolgáltatás védettebb jellegű szolgáltatási forma azon fogyasztóknak, akik fogyasztásuk nagysága miatt nincsenek abban a pozícióban, hogy megfelelő árat alkudjanak ki maguknak. Az egyetemes szolgáltatásra a 20 köbméter/óra alatt fogyasztó ügyfeleken kívül 2010. június 30-áig a 20-100 köbméter/óra közötti és a távhő-szolgáltatási engedéllyel rendelkező fogyasztók is igényt tarthatnak. A törvény új árképzési mechanizmust vezet be, melynek értelmében az egyetemes szolgáltatók a fogyasztói földgázár meghatározására árképletet dolgoznak ki, amit kötelesek a MEH-hez jóváhagyásra benyújtani. Ha árváltoztatásra kerül sor, szintén a MEH vizsgálja majd, hogy a már jóváhagyott képlet alapján megfelelően számolták-e ki a szolgáltatók az új földgázárat. A korábbi gyakorlattal ellentétben a jövőben a hivatal csak az árképzési módszert vizsgálja felül, kizárólag szakmai szempontok alapján, és nem magát az árat.

"Általánosságban véve pozitívan ítéljük meg az új törvényt, mely teljessé teszi a piacnyitást, kialakítja a versenypiac alapjait és a kisfogyasztókat megfelelő mértékben védi" - mondta a Napi Gazdaságnak Kutas István, a nagykereskedő E.On Földgáz Zrt. kommunikációs vezetője.

A hosszú távú viszonteladói szerződések megszűnését ugyanakkor elhibázottnak tartják, mivel ezzel jelentősen csökken az ellátás biztonsága és hosszú távon a fogyasztóknak többletköltségeket is okoz. Nagy bizonytalanságot hoz a jelentős piaci erőfölénnyel rendelkező szereplő fogalmának bevezetése, mely az energiaipar szabályozásában eddig ismeretlen, a telekommunikációs versenyszabályozásból átvett fogalom. Erre hivatkozva az állam drasztikusan beavatkozhat a piaci működésbe a jövőben is - mondta Kutas.

"Reméljük, hogy a gázpiaci nyitás jobban sikerül és az érintettek tanulnak a villamosenergia-piac kezdeti hibáiból, sok átfedést látunk a két törvény és a piaci feltételek között" - állapította meg Tóth Ákos, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának főtitkára.

"Úgy tűnik, hogy a rendelkezésre álló kapacitás nagyobb, mint az árampiacon, bár itt is egy nagykereskedő van és mindkét betáplálási ponton ugyanaz az orosz gáz jön az országba, így kérdéses az árverseny kialakulásának lehetősége" - véli Tóth.

Fontos változás, hogy a törvény értelmében a közüzemi rendszer megszüntetésével a nagykereskedő és a korábbi közüzemi szolgáltatók között létrejött szerződéseket a feleknek újra kell tárgyalniuk. Amennyiben ezek a tárgyalások eredmény nélkül zárulnak, a korábbi viszonteladói szerződések 2008. december 31-ével automatikusan megszűnnek.