Az R&I is leminősítette hazánkat

Az eddigi A- szintről BBB+ szintre rontotta le a Magyar Állam és a Magyar Nemzeti Bank hosszú távú, idegen devizában denominált adósságainak minősítését a Rating & Investment Information (R&I) minősítő társaság - tájékoztat a Világgazdaság.

A hitelminősítő szerint a választások közeledte, illetve a forint euróval szembeni felértékelődése miatt a fiskális fegyelmezettség lazulhat, miközben a lakossági és vállalati fogyasztás csökken, és a beruházások alakulását is csak lomha bővülés jellemzi az országban.

A cég szerint továbbra sem világos, hogy az állam miként mérsékli majd a költségvetés kiadási oldalát, ráadásul az euró bevezetésének ideje - amely biztosabb külső finanszírozást tenne lehetővé - az elmúlt időszakban inkább távolodni látszik. A R&I a leminősítéshez vezető okok közül nem felejtette ki a kormánykoalíció felbomlását sem.

A leminősítés elsősorban az euróban denominált kötvények kockázati felárát növelhetné, azonban érdemes hozzátenni, hogy a három nagy hitelminősítőnél - az S&P-nél, a Moody'snál, illetve a Fitchnél - már eddig is BBB+, illetve az ennek nagyjából megfelelő A2 volt az ilyen típusú eszközök besorolási szintje. Vagyis a R&I minősítése egyelőre inkább csak jelzésértékű lehet: a külföldi szakértők továbbra sem elégedettek a hazai gazdasági mutatók alakulásával.

Komolyabb hatást az válthat ki a kötvénypiacon, ha az S&P is lerontásra szánja el magát - a nagyobb hitelminősítők közül ugyanis egyedül az utóbbinál negatív Magyarország adósbesorolási kilátása. A cég ezt még március közepén jelezte - az R&I pénteki közleményében foglaltakhoz hasonlóan -, mivel növekedhet a kormányra nehezedő költekezési kényszer, az ország búcsút mondhat a stabil kilátásnak.

Ismét devizakötvényt bocsátott ki az ÁKK

Az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján az utolsó - egyébként az idei második -, június elején lebonyolított eurókötvény-kibocsátást kiugró befektetői érdeklődés övezte, s kiderült, még az olyan térségekből is, mint például Spanyolország, Olaszország vagy Ázsia, amelyeknek a befektetői nem számítanak hagyományosan a magyar állampapírok vásárlóinak. Az aukción elkelt 1,5 milliárd euró értékű, tízéves futamidejű eszközre 5,75 százalékos kamatot fizet az állam - ez majdnem egy százalékkal haladja meg a referenciának számító tízéves euró midswap szintet.

Ez a hozamszint még mindig előnyös a kibocsátónak, hiszen a forintalapú kötvényekre jóval magasabb, nyolc százalék körüli kamatot kénytelen fizetni az ország a vásárlóknak.

A visegrádi államok közül a legmegbízhatatlanabb devizaadós - legalábbis a nagy hitelminősítők szerint - Magyarország. Egyedül a Moody's jegyzi ebben a tekintetben a magyarral azonos szinten Lengyelországot, a csehek és a szlovákok legalább egy szinttel feljebb szerepelnek mindhárom nagy minősítőnél.

A kilátásokat illetően szintén egyedül Magyarországnak van a négy állam közül a stabil mellett negatív minősítése is - a csehek a Moody'snál, a lengyelek és a szlovákok pedig az S&P-nél szerepelnek pozitív besorolással, a többieknél pedig stabillal - áll a Világgazdaságban.