Szerinte kizárólag a jövedelmeket terhelő elvonások átcsoportosításával nem javítható az ország versenyképessége. Ahhoz ugyanis az ilyen terhek 1000 milliárd forintos csökkentésére van szükség.
A Deloitte vezetőjének javaslata szerint a foglalkoztatás járulékterheinek tízszázalékos csökkentése 800 milliárd forintos megtakarítást jelentene a versenyszférának, emellett a 2006-ban ideiglenesen bevezetett társasági különadó eltörlése 200 milliárd forintot hozhatna.
Forrásként a vagyonadót, elsősorban az ingatlanadót és az áfa felsőkulcsának 23 százalékra való emelését jelölte meg a szakember, nem zárva ki egyes "árérzékeny" termékcsoportok áfájának csökkentését öt százalékra.
Oszkó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 40 százalékát vonja el a költségvetés adók és járulékok formájában, addig Szlovákiában 29 százalékát, Lengyelországban pedig 34 százalékát, így a lengyel centralizációnál is 1500 milliárd forinttal többet jelent az 5-6 százalékpontos többlet.
A költségvetési kiadások szerkezetét vizsgálva kitűnik, hogy Magyarországon a GDP 17 százalékát fordítják szociális kiadásokra, míg Szlovákiában ez az arány 11 százalék - mondta.
Oszkó Péter bírálta azt a közhiedelmet, hogy a szociális biztonság ellentétben áll a versenyképesség javításával. Véleménye szerint a hosszabb távú szociális biztonságot csak egy versenyképesebb gazdaság képes megalapozni, ehhez pedig rövidtávon elkerülhetetlen a szociális kiadások felülvizsgálata.
Utalt arra is, hogy Magyarország évente 750 milliárd forinttal fordít többet gazdasági bürokráciára, mint az EU-átlaga.
Feiner Péter, az OKSZ elnöke, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója szerint, ha a kormány egyes "árérzékeny" termékcsoportok áfáját öt százalékra csökkenti, akkor a kíméletlen verseny miatt az torzítás nélkül eljut a fogyasztókhoz.