Veres: nem az adócsökkentési csomagra

Veres János szerint jó esély van arra, hogy mind a költségvetésben megfogalmazott, 2008-as, mind a konvergenciaprogramban szereplő 2009-es hiánycélt teljesítse az ország. A pénzügyminiszter szakmailag megalapozatlannak, irreálisnak és populistának nevezte a Fidesz adócsökkentési javaslatait csütörtökön.

Hangsúlyozta: a javaslatok teljesítése 321,9 milliárd forint bevételkiesést eredménezne. Összehasonlításként elmondta: az éves költségvetésből ehhez hasonló összeget, 315 milliárd forintot tesz ki a nyugdíjak másfél havi összege, 313 milliárd forintot az egy éves gyógyszertámogatás és 370 milliárd forintot az éves családi pótlék.

A pénzügyminisztere részletesen ismertette a Fidesz adó csökkentési javaslatairól készített pénzügyminisztériumi számításokat. Elmondta: az alapvető élelmiszerek jelenlegi 20 százalékos áfa-kulcsának 5 százalékra csökkentése 260,5 milliárd forintos költségvetési hatású lenne, a benzin jövedéki adójának csökkentése - az áfa-hatással együtt - 33,4 milliárd forint bevételkiesést eredményeznek, a távhő áfa-kulcsának 20 százalékokról 5 százalékra való mérséklése 28 milliárd forintot jelentene. Malíciózusan megjegyezte: "az EU szabályai szerint nincs olyan megkülönböztetés, hogy alapvető vagy nem alapvető élelmiszer, mint ahogy nincs olyan sem, hogy déli vagy északi gyümölcs"

Veres János kiemelte: érdemes tudni, hogy a 95-ös benzin jövedéki adója 2002-től nem változott egészen napjainkig, az 103,5 forint literenként, a gázolaj jövedéki adója pedig, amely szintén nem változott 2002 óta, 85 forint literenként.

Veres János külön is felhívta a figyelmet arra, hogy miközben Orbán Viktor és Varga Mihály javasolta a jövedéki adócsökkentést, közben az Orbán-kormány alatt 98-tól 2002-ig a gázolaj jövedéki adója 67,6 forint/literről 80,2-re forintra emelkedett, és a benzin jövedéki adója az Orbán-kormány alatt 77 forint/literről hozzávetőleg 30 százalékkal nőtt.

Uniós szabályok is kötik a kormány kezét

A pénzügyminiszter különösen felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországnak, mint az Európai Unió tagállamának, be kell tartania az integráció által az adózás területén érvényesített előírásokat, vagyis az EU áfa-irányelveit, a Manchesterben a unió vezetői által elfogadott adózási elképzeléseket, és azt is, hogy a jövedéki adót tekintve csak az a tagállam csökkenthet az adó mértékén, amely 2003 januárja óta emelte a jövedéki adó szintjét.

Magyarországon azonban sem a 95-9ös benzin, sem a gázolaj jövedéki adójának mértéke nem változott 2003 óta. A manchesteri "szabály" pedig az , hogy az adózási eszközökkel az unió tagállamai nem avatkozhatnak be az egyes tagországok inflációs folyamataiba, az árak alakulásába.

A pénzügyminiszter arról is szólt, hogy az egyes termékek áralakulása mennyi többletbevételt hozott - esetleg - a költségvetésnek. Elmondta, az ez évi büdzsét 290 forint/liter benzinárral kalkulálták, az első négy hónap adatai azonban nem hogy többletbevételt eredményeztek volna, hanem a magasabb árak révén bekövetkezett kisebb benzinfogyasztás hatására gyakorlatilag mintegy egy milliárd forinttal kevesebb bevétele lett a költségvetésnek, mint amit a tárca tervezett.

Az áremelkedést nem lehet megállítani

A gázolaj esetében viszont 2,8 milliárd többletbevétel jött be. Így a két üzemanyag forgalmának együttes hatása csupán 2 milliárd forinttal hozott többet a büdzsében, mint ahogy azt előzőleg tervezték. Az élelmiszerárak megugrása viszont 6 milliárd forintos többletbevételt eredményezett az első öt hónapban összhatásként. Mivel az élelmiszerfogyasztás forgalma nőtt ugyan, de azt a lakosság a más termékekre fordított kisebb összegekkel spórolta meg.

Nagy tévedés lenne, ha Magyarország kormánya azt hinné, az áremelkedést a határnál meg lehet állítani, a fűtési költségeket azonban az energiatakarékos gazdálkodással némileg csökkenteni lehet, a távhő racionális felhasználására, a lakások fűtési rendszerének korszerűsítésére most is több mint 10 milliárd forintos tétel van az ez évi büdzsében.

Egy másik kérdésre elmondta, zajlik a 2009-es költségvetés összeállítása. Kiemelte: a törvényben megszabott határidővel, azaz szeptember 30-án a pénzügyi tárca benyújtja a parlamentnek a 2009-es büdzsét, mégpedig úgy, hogy azt a konvergenciaprogamban előírt, jövő évre előirányzott maximum 3,2 százalékos GDP-arányos hiánycéllal állítják össze.