A nyugat-európai gázellátás forrásainak szaporítására tervezett Nabucco költségeit a korábbi 7 milliárd dollár helyett már 12 milliárdra becsülik. A gázvezeték építésének kezdetét eredetileg jövőre tervezték, ám ezt várhatóan 2010-re fogják halasztani.
A Nabuccón Kaszpi-tengeri és közel-keleti földgázt szállítanának Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon át az ausztriai elosztóba. A gázvezeték enyhítené Európa függőségét a Gazprom orosz gázmonopóliumtól. Oroszország ugyanakkor maga is egy közvetlenül konkuráló gázvezeték, a Déli áramlat kiépítését tervezi 2013-ra, amellyel megőrizhetné egyeduralmát a térségben, írta az amerikai újság.
Steven Pifer, a Brookings Intézet munkatársa rámutatott, hogy míg az Európai Unió mint közösség a Nabucco megvalósítását pártolja, néhány tagállam, például Németország és Ausztria kormánya önállóan a Déli áramlat mellett teszi le a garast.
Egyes közép-kelet-európai országok, amelyek kezdetben a Nabuccót támogatták, újabban hajlanak megváltoztatni az álláspontjukat. A mindkét tervezett gázvezeték szempontjából kulcsfontosságú tranzitországnak számító Magyarország és Szlovénia már hivatalosan is megállapodott Oroszországgal a Déli áramlatban való részvételről. A lap kiemelte, hogy a két ország állítja: döntésüket nem politikai megfontolás motiválta.
Zeyno Baran, a washingtoni Hudson Intézet szakértője úgy vélekedett a lapban, hogy a Nabucco-vállalkozás alapvetően azért akadozik, mert az európaiak megosztottak a kérdésben. Sem Brüsszel, sem a nagyobb nyugat-európai országok vezetői nem állnak ki nagyon határozottan a terv mellett, mert egyikük sem akarja magára haragítani Oroszországot.