Terjed a magyar korrupció a FAZ szerint

Terjed a hétköznapi korrupció Magyarországon címmel közölt terjedelmes cikket szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A budapesti keltezésű cikk szerzője, Reinhard Olt bevezetőjében hangsúlyozta: a magyaroknak csaknem a fele nem bízik abban, hogy a parlamenti pártok képesek megfékezni a korrupciót. Az ellenzék pedig azt állítja, hogy az európai uniós támogatási pénzek Magyarországon "központilag irányítva tűnnek el".

Egy magyar rendőrt idézve a cikkíró beszámolt az autópályákon végrehajtott bűncselekményekről, a különböző trükkös lopásokról, illetve rablásokról, amelyek során jól szervezett bandák rabolják ki az utazókat. Rendőrségi adatok szerint az idei esztendő első félévében a magyar autópályákon 130 ilyen bűncselekményt hajtottak végre, miközben 2007 hasonló időszakában csak 50 ilyen jellegű bűneset történt - írta a FAZ.

Trükkös lopások

Ezek a lopások azonban - bármennyire is kellemetlenek az áldozatoknak - a magyar bűnözési statisztika ártalmatlanabb részét jelentik - írta a konzervatív napilap, hangoztatva, hogy Magyarország a nagyobb bűncselekmények tekintetében is eléri az európai uniós átlagot. Ezzel összefüggésben a rendőrség, illetve az igazságszolgáltatás számára a korrupció terjedése okoz gondot - fogalmazott a FAZ, idézve a Transparency International szervezet jelentését, amely szerint " a korrupció Magyarországon rendszeresnek számít". Miközben a kormány azt állítja, hogy következetesen és határozottan fellép a korrupció ellen, a szervezet szerint valójában "hiányzik az erre irányuló politikai akarat".

Hétköznapi a korrupció

Ez a korrupció - mint Reinhard Olt írta - egészen hétköznapivá válik a feketemunka, az adócsalás, a fiktív számlák képében. Mindez - amint azt szakszervezeti funkcionáriusok is elismerik - a kis- és közepes vállalatok számára "a túlélés érdekében szükséges". A Transparency International szerint a korrupció az üzleti szféra és a kormányzati oldal közötti kapcsolatokban a legelterjedtebb, viszont csekélyebb mértékű az üzleti szférán belül.

A szakszervezeti szövetségek már sztrájkokat szerveztek "a korrupció és az árnyékgazdaság ellen" - írta a lap, idézve, Gaskó Istvánt, aki szerint ha a feketegazdaság nem virágozna annyira, a Gyurcsány-kormánynak nem lett volna szüksége olyan drasztikus takarékossági intézkedésekre. A FAZ ezt követően egy másik szakszervezeti vezetőt, Kónya Pétert idézett, aki szerint az 1989-es fordulat óta nem sok változás történt, "a pénzek ugyanúgy a pártkasszákba és más zsebekbe vándorolnak".

Virágzik a "hagyományos üzlet"

Továbbra is virágzik az éjszakai bárokkal, valamint a védelmi pénzekkel történő zsarolásokkal kapcsolatos "hagyományos üzlet". A Nemzetbiztonsági Hivatal szerint egyre inkább megfigyelhető, hogy a szervezett bűnözéssel foglalkozó csoportok vezetői törvénytelenül szerzett vagyonukat a legális gazdaságban fektetik be. A lap idézte a hivatal jelentésének azt a részét, amely szerint "olyan személyeket, illetve vállalatokat figyeltek meg, akik törvénytelen úton akartak uniós támogatási eszközökhöz jutni".

A hivatal éves beszámolója viszont cáfolja, hogy a "maffiózóknak" sikerült volna vezető pozíciókat elfoglalni a gazdaságban és a politikában. A kormány ezt a korrupció elleni kampányának tulajdonítja, amit az ellenzék vitat. Az ellenzék vezetője, Orbán Viktor szerint a korrupció része a bajoknak, s továbbra is azt vallja, hogy az uniós támogatási pénzek "Magyarországon központilag irányítva tűnnek el" - írta végezetül a FAZ.