Az előzetes németországi jelentések azonban arra utalnak, hogy a legnagyobb euróövezeti gazdaság az elmúlt negyedévben egész évre kivetítve 4 százalékkal zsugorodhatott, az eddig várt 3 százalékos visszaesés helyett.
Mindemellett a spanyol ipari termelés második negyedévi meredek esése azt valószínűsíti, hogy a spanyol gazdaság teljesítménye a ház londoni elemzői által eddig várt 1 százaléknál "jóval nagyobb" mértékben csökkent, áll a hétvégi előrejelzésben. A JP Morgan elemzése szerint Spanyolország legutóbb 1992-ben volt recesszióban, amikor a GDP-érték, éves szintre vetítve, négy negyedéves időszakban 2,8 százalékkal esett, és az ipari termelés akkor 8,6 százalékkal csökkent.
A spanyol ipar kibocsátási értéke az idei második negyedévben, szezonális kiigazítással, éves szintre számolva 15,8 százalékkal zuhant az előző negyedévről, vagyis a teljes GDP-érték zsugorodása "jó eséllyel nagy mértékű volt", áll a JP Morgan londoni előrejelzésében.
A cég elemzői összességében azt jósolják, hogy az euróövezeti GDP-érték a második negyedévben, szezonálisan kiigazítva, éves időszakra átszámolva 1,4 százalékkal csökkent az első három hónapról.
A második félévről az előrejelzésben az áll, hogy a euróövezeti feldolgozó szektor és a szolgáltatási ágazat együtt számolt beszerzőmenedzser-indexe (PMI) alapján "stagnálásánál alig jobb" eredményre kell számítani júliusról, ami jórészt egyezik a JP Morgan által a második félév egészére érvényben tartott jelenlegi euróövezeti növekedési előrejelzéssel.
Több tényező miatt azonban a tényleges kilátások még rosszabbak is lehetnek e jelenlegi előrejelzésnél. A júliusi adatsorok meredeken lefelé tartó pályája ugyanis felveti annak a lehetőségét, hogy az euróövezeti gazdaság "a vártnál is drámaibb mértékben" lassul, emellett az összetett PMI-mutató nem tartalmazza a kiskereskedelmet és az építőipart, márpedig mindkét szektor "jelenleg különösen gyenge", áll a JP Morgan hétvégi londoni elemzésében.
A JP Morgan szerint az euróövezettel együtt Japán is recesszióban van, jóllehet nem az amerikai és nyugat-európai bajokat okozó likviditási és lakóingatlan-válság, hanem a külkereskedelmi feltételek, valamint a globális feldolgozó szektor romlása miatt.
A japán ipar kibocsátási értéke a második negyedévben, szezonálisan kiigazítva, éves szintre átszámolva 3,3 százalékkal csökkent az első negyedévi, ugyanígy számolt 2,4 százalékos visszaesés után, és úgy tűnik, hogy a csökkenés "egy darabig még folytatódik". A japán ipari termelési adatok rendszeres közzétételének 53 éves történetében eddig tízszer fordult elő, hogy a kibocsátási érték két egymás utáni negyedévnél hosszabb ideig csökkent, és mindegyik esetben végül hivatalosan deklarált recesszió következett be, áll az elemzésben.