A segélyekre fordított kiadások emelkedése több tényezőre vezethető vissza a wiesbadeni hivatal szerint: 13 százalékkal nőtt a rászoruló időskorúak biztosítására kifizetett összeg. Emellett az átlagot meghaladó mértékben (több mint 5 százalékkal) nőttek az ápolási segélyre fordított kiadások, ez szakértők szerint a társadalom öregedésével függ össze.
Több mint kilenc százalékkal nőttek azoknak a munkaképteleneknek a megsegítésére fordított kiadások, akik valamilyen okból nem jogosultak munkanélküli segélyre, igaz az e célra fordított kiadások teljes összege (740 millió euró) még így is kevesebb mint a tizede a 2004-ben, a Hartz IV szociális intézkedéscsomag bevezetése előtt kifizetett 8,8 milliárd eurónak.
A szociális kiadások több mint felét a mozgáskorlátozottaknak, értelmi fogyatékosoknak, illetve lelki betegségben szenvedőknek kifizetett úgynevezett beilleszkedési segély emésztette fel. A szociális segély összege egy személyre lebontva 228 euró volt 2007-ben, nyolc euróval több, mint 2006-ban. A legmélyebben tavaly is a három önálló közigazgatási egységként működő város, Bréma, Hamburg és Berlin vezetésének kellett a zsebébe nyúlnia; sorrendben 385, 367, illetve 355 euró segélyt fizettek ki lakosonként.
A legkisebb összeget a nyugati tartományok közül Baden-Württemberg fordította szociális célra (168 euró személyenként). Az egykori keletnémet tartományokban kifizetett segélyek összegének átlaga elmarad a nyugati országrész hasonló adataitól, a sereghajtó Szászország (114 euró), a legbőkezűbb Mecklenburg-Elő-Pomeránia 194 euróval.