Szigorodnak a környezetvédelmi szabályok

Az Európai Unió tagállamai tavaly márciusban határozták el, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását radikálisan csökkentik, amivel párhuzamosan törekednek a megújuló energiaforrások növelésére - tájékoztat a Napi Gazdaság.

Az Európai Bizottság (EB) idén januárban konkrét menetrendet tárt a tagországok elé azzal a céllal, hogy 2020-ra húsz százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátásának 1990-es szintje. Sőt ha jövőre sikerülne az ENSZ keretében ennél ambiciózusabb kötelezettségre jutni, akkor az EU harmincszázalékos csökkentést kezdeményezne.

A ma is érvényes kiotói célkitűzés 2012 végéig szól, ennek "utóélete" volna a szigorúbb vállalás, a brüsszeli javaslat tehát egyelőre a húszszázalékos kötelezettség jogi formába öntéséről szól.

A francia soros EU-elnökség még idén megegyezne az EB javaslatairól, mindenekelőtt az emisszió kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztéséről. Lényege, hogy 2012 után a kibocsátási engedélyek számának elosztását elvennék a tagállamoktól, és Brüsszel határozná meg - ipari létesítményekre lebontva - a megengedhető szén-dioxid-kibocsátást. Itt az a cél, hogy a mintegy 12 ezer nagyvállalat 2020-ra a 2005-ös szinthez képest 21 százalékkal csökkentse kibocsátási mennyiségét. Brüsszel csökkentené az eddigi ingyenes kvótákat, és már kezdettől csak árverésen szerezhetnék be a cégek az engedélyeket. Azokban az energiaigényes szektorokban, amelyeket korábban nem vontak be az emissziós kereskedés körébe, az EB tíz százalékkal mérsékelné a 2005-ös kibocsátási szintet; idetartoznak a teljes emisszió hatvan százalékáért felelős ágazatok, mint a közlekedés, építőipar, mezőgazdaság és hulladékfeldolgozás.

Fejlettség alapján osztanák a kvótákat

A csökkentés szintjét az országok egy főre jutó nemzeti jövedelme alapján határoznák meg. Magyarország és általában az EU-átlag alatt lévő országok éppenséggel még növelhetik is 2020-ig emissziójukat, figyelembe véve, hogy egyrészt gazdasági növekedési ütemük - a felzárkózás miatt - meghaladja a régi tagállamokét, másrészt a környezetbarát technológiák meghonosításában teljesítőképességük is alacsonyabb.

Egy másik kritikus pont a megújuló energiák (víz, szél, nap, geotermikus) felhasználásának kötelező előírása. Mivel eltérőek a földrajzi adottságok, a tagországoknak 5,75 százalékos részesedést kellene kötelezően vállalniuk a húszszázalékos közösből, míg a fennmaradó részt itt is a tagállamok egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme alapján határozzák meg.

Franciaország az előző, szlovén elnökségtől örökölte a csomag legérzékenyebb kérdéséről, a tehermegosztásról folyó vitát. Magyarország lényeges ellenjavaslattal élt, amelyhez néhány új tagország is csatlakozott, és bár érvelésüket részben méltánylandónak tartották, a konkrét módosítás elakadt.

Az érv lényege, hogy igazságtalannak tartják a 2005-ös bázisévet, mert az nem veszi figyelembe, hogy 1990-től már jelentős erőfeszítéssel csökkentették szén-dioxid-kibocsátásukat.

A francia elnökség még az idén megegyezne az emisszió kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztéséről - írja a Napi Gazdaság.