Maradt a háromszázalékos inflációs cél

Rendhagyó sajtótájékoztatót tartott a Simor András, Magyar Nemzeti Bank elnöke. A hétfői kamatdöntés kommentálását ugyanis megelőzte a kormány és a jegybank között azon megállapodás aláírása, melyben rögzítették, hogy a középtávú inflációs célkitűzés továbbra is 3 százalék. Veres János és Simor András a dokumentumot nyilvánosan látta el kézjegyével.

Veres kijelentette, hogy a Nemzeti Bank inflációs célkitűzéséről legközelebb 2011-ben, vagy hazánk ERM II. zónához való csatlakozásakor lehetséges újra tárgyalni, addig nem. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a célszámban teljes egyetértés volt a jegybank és a kormány között, mint ahogy abban is, hogy ezt módszeresen és nem elhamarkodva kell elérni, csak így lehetséges ugyanis a gazdasági növekedés szem előtt tartása is.

Simor András jegybankelnök szerint is nagyon fontos, hogy az inflációs célkitűzés teljesítése kétéves időhorizonton történjen. Ez ugyanis a GDP növekedés inflációs cél melleti optimalizálásán túl azzal az előnnyel is jár, hogy a gazdaság szereplői számára kiszámíthatóbb a monetáris politika. Az elnök arra is kitért, hogy a gazdaság szereplőinek így adott a lehetőség a jegybanki politikához való igazodáshoz, ez pedig jelentősen csökkentheti a dezinfláció költségeit.

Szeinte a 3 százalékos inflációs szint az, amely még nem okoz túl nagy kárt a gazdaság szereplőinek (tehát nem túl magas), képes kezelni viszont a fogyasztói árak ingadozása okozta kockázatokat (tehát nem is túl alacsony), így Simor szerint indokolt és megalapozott a célkitűzés. Hozzátette, hogy a kormány konzekvens politikája, ami az államháztartási hiány csökkentését tűzte ki célul, sokat segített az inflációs kockázatok mérséklődésében. A piac szereplőitől azt várja, hogy hosszú távon a béremeléseiket az infláció és a gazdasági növekedés mértékéhez igazítsák.

Más lehetséges célszámok is szóba kerültek

A minisztérium és a jegybank tárgyalásakor áttekintették mind egy alacsonyabb, mind egy magasabb célkitűzés forgatókönyvét. Magasabb célkitűzés szóba sem került, hiszen a világban kialakult gazdasági sokkokra egyetlen ország reagált eredeti célkitűzésének feladásával, és a tapasztalatok negatívak. Az inflációs cél feladása miatt ugyanis olyan hitelességvesztés alakulhat ki, amely a kamatok kockázati prémiumaiban is megjelenik. Ennek az lehet a következménye, hogy egy szigorúbb jegybanki politika kamatszintjénél is magasabb kamatszint alakulhat ki a piacon, ráadásul a befektetők bizalmának elvesztése mellett. Egy ilyen forgatókönyvnek pedig lényegesen magasabbak a költségei a gazdaság minden szereplője számára.

Arra a kérdésre, hogy miért nem az EKB inflációs célkitűzéséhez igazodik a jegybank, elmondta hogy egy alacsonyabb célkitűzést a gazdasági növekedés szemmel tartása mellett nem gondoltak reálisnak. Hozzátette azt is, hogy Magyarország inflációval kapcsolatos jegybanki politikájának múltbeli kudarcai miatt nem árt óvatosnak lenni. Ennek ellenére hosszú távon a jegybanknak muszáj lesz az EKB inflációs céljához igazítania saját inflációs célját.

Az elemzők szerint helyes döntés született

Piaci elemzők szerint a vártnak megfelelő döntés volt, hogy nem változott a jegybank és a kormány közös 3 százalékos inflációs célja.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint teljesen a vártnak megfelelő és helyes döntés volt az, hogy megerősítették a 3 százalékos középtávú inflációs célt.

Az elemző szerint a döntés üzenete az, hogy a monetáris tanács továbbra is úgy ítéli meg: 2010-re elérhető a középtávú inflációs cél. Ez megerősíti azt a várakozást, hogy a kamatemelési ciklusnak vége van, és a következő lépés már valószínűleg a kamatszint mérséklése lesz.

A kamatcsökkentéssel kapcsolatban a kérdés az időzítés, amit nagy mértékben befolyásol a globális energiahordozó- és alapanyagárak, illetve a forint árfolyamának alakulása - fejtette ki Trippon Mariann. Véleménye szerint, ha folytatódnak az elmúlt időszak tendenciái, azaz az energiaárak nem pattannak vissza a korábbi csúcsokra, az olajár 110-120 dollár körül stabilizálódik, a forint pedig erős marad, akkor az év végén már komolyan szóba kerülhet az első kamatcsökkentés lehetősége.

Barcza György, a K and H Bank vezető elemzője szerint az állampapírpiaci hozamok csökkenése is jól jelzi, hogy a piac hitelesnek tartja a 3 százalékos inflációs várakozást 2009 végére, illetve 2010 elejére. Megjegyezte, hogy a kijelölt inflációs cél elsősorban csak a 2009-es költségvetés elfogadása után válhat reálissá, hiszen addig a politikai szféra számos meglepetést tartogathat még.

Míg korábban az is kérdéses volt, hogy egyáltalán megállítható az infláció növekedése, addig - jórészt az MNB kamatemeléseinek köszönhetően - mára stabilan csökkenő pályára állt az infláció. A következő években így már csak az marad a kérdés, hogy mekkora marad a csökkenés - fejtette ki az elemző.

Barcza György úgy véli, az MNB a jelenlegi gazdaságpolitikájával megpróbálja semlegesen irányítani a piacot, és a közeljövőben nem lehet számítani komolyabb beavatkozásra.