A bútoráruházak hatalmas kínálattal várják az ügyfeleket, az árak is széles tartományban szóródnak. Szinte minden termékkategóriában a felső határ a csillagos ég, ám viszonylag alacsony áron is vállalható minőségű bútorokat lehet beszerezni - különösen, ha jut az akciós termékekből.
Arra kerestük a választ, hogy valójában mennyibe is kerül minimálisan egy lakás felszerelése, és ezért igyekeztünk a legolcsóbb, az adott célra alkalmas termékeket feltérképezni a különböző bútoráruházakban. Túránk során kiderült, hogy az azonos kategóriába tartozó cikkek ára nagyjából megegyezik a legnagyobb kereskedőknél.
Konyhabútor 60 ezertől
Bár sokan azt gondolják, az egyik legjelentősebb tételt a beszerzéskor a konyhabútor jelenti, az áruházak kínálata alapján elmondható, hogy az alapvető konyhai munkák elvégzésére alkalmas - 2-3 méter hosszú - bútorhoz akár 60-130 ezer forintért is hozzá lehet jutni.
Ehhez jön a konyhába vagy étkezőbe való szett - négy szék és egy asztal -, ami további 20-30 ezer forinttal terheli meg a pénztárcát. (A gépek beszerzésével e cikkünkben nem foglalkozunk, de tudni kell, hogy a legolcsóbb konyháknál néhány berendezés, így például a hűtőszekrény vagy esetleg még a mosogatógép is benne lehet az árakban. Ugyanakkor a drágább konyháknál ezeket rendszerint külön kell megvásárolni.)
Fotelek, kanapék
A példánkban szereplő lakás nappalijába való dohányzó asztalhoz nagyjából ötezer forintért hozzá lehet jutni, a kétszemélyes kanapéért valamivel több mint 20 ezer forintot kell a kasszáknál hagyni, ugyanez a termék kihúzható ággyal 28 ezer forintot kóstál. A fotelek ára 5-8 ezer forintról indul, persze vannak 100 ezer forintos darabok is, nem is beszélve a bőrből készült, elektromos lábemelővel, pohártartóval és más extrákkal felszerelt high-tech csodákról.
Az egyik legterjedelmesebb bútor a ruhásszekrény, a 2 méter magas darabokért legalább 60 ezer forintot kérnek. A tévéállványok ára nagyjából 10 ezer forintnál kezdődik, komódokat és többfiókos szekrényeket pedig 5 ezer forinttól hozhatjuk el az adott áruházból. A legegyszerűbb könyvespolcokat 10 ezer forintért vesztegetik, egy komplett számítógépes munkasarokért pedig 15-23 ezer forintot kell áldozni minimum.
Sokak számára a hálószoba legfontosabb bútorát jelentik a 140-160 centiméter széles és 1,9-2 méter hosszú franciaágyak - ezeket akár 25 ezer forintból is összerakhatjuk. Az előszobai kabát-, kalap- és cipőtartó egységeket 10-14 ezer forintért lehet megvásárolni, a fürdőszobát pedig nagyjából 15 ezer forintból szerelhetjük fel - persze csak meglehetősen szerényen.
Mit mutat a statisztika?
A magyarországi kiskereskedelmi forgalom első félévben mért 2,2 százalékos visszaesése a bútorpiacon is éreztette hatását. A hat hónap során regisztrált 2890 milliárd forintos forgalomból 18 százalékkal részesedtek a bútor-, háztartási cikk- és építőanyag forgalmazással foglalkozó üzletek, vagyis 520,2 milliárd forint bevételre tettek szert a félév során. A statisztikai hivatal legutóbbi jelentése szerint a legnagyobb mértékben a bútorokat (is) áruló üzletek forgalma esett vissza, ebben a körben 4 százalékos volt az éves szintű csökkenés.
A statisztikának első látásra ellentmondanak a Bútorszövetség adatai, a szervezet szerint bővülés mutatkozik ebben a szegmensben. A termelés több mint felét adó ülőbútorgyártás területén péládul 54 százalékos volt az éves szintű növekedés az év első három hónapjában és a hazai értékesítés mellett az export is bővült. (Az adatok értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy alacsony volt a bázis.)
Növekvő termeléssel és exportteljesítménnyel működött az első negyedévben az irodabútor és a konyhabútor szakág is, előbbi 100, utóbbi 50 százalékkal növelte a kivitelét. A teljes bútoriparra nézve kedvező, hogy a kivitel bővülése lassuló import mellett ment végbe.
A statisztikai hivatal adatai és a szövetség kimutatásai közötti eltérés azzal magyarázható, hogy a KSH nemcsak a bútorokat áruló üzletetek eladását összesíti egy kategóriában, hanem a háztartási cikkeket és az építőanyagokat forgalmazó boltokat, telepeket is. Ezzel szemben a szakszövetség csak a bútorok értékesítését veszi figyelembe.
Elhalasztják a vásárlást
Bár az említett adatok arról árulkodnak, hogy a bútorágazat a gyenge gazdasági teljesítmény ellenére - elsősorban az export miatt - lendületben van, ám a hazai helyzet nem ennyire kedvező. Wilheim Gábor, a Bútorszövetség társelnöke az [origo]-nak elmondta: a belföldi piac gyarapodásának a gátja, hogy a bútorvásárlást a lakosság könnyedén elhalasztja a kedvezőtlen jövedelmi helyzet miatt. Amíg a gazdaság nem áll talpra, addig a kereskedelem felfutására is várni kell.
Tavaly és az idén is nagyjából 180-200 milliárd forint körül lehet a magyarországi bútorforgalom, bár egészen pontos számok nem állnak rendelkezésre, mert a KSH a faiparral együttesen méri ezt a feldolgozóipari részpiacot. A magyar bútorágazat legfontosabb felvevőpiaca Németország, utána Ausztria következik, emellett nagyon fontosak az újdonságokra leginkább fogékony Benelux-államok, és a jövőben egyre komolyabb szerepet játszanak majd a környező országok, így például Csehország, Szlovénia vagy éppen Horvátország.
Nem várható bútoripari beruházás
Mivel Magyarországon, a környező országokhoz képest az adókörnyezet nem kedvez a vállalkozásoknak, ezért Wilheim Gábor nem számít arra, hogy a jövőben nagyobb külföldi bútoripari cégek komoly fejlesztéseket hajtanának végre nálunk. Azok a cégek, amelyek már letelepedtek, elsősorban arra összpontosítanak, hogy megtartsák eddig elért piaci pozíciójukat - növekedési kilátásokról egyelőre nem lehet beszélni.
Középtávon ugyanakkor van lehetőség a bővülésre, a világ bútorpiaca ugyanis változni fog. Jelenleg a rendkívül nyomott áron kínált távolkeleti termékekkel kell megküzdeniük a gyártóknak, ám ezek az ázsiai cégek egyre inkább a saját belső piacuk felé fordulnak és emelik áraikat. Ez fejlődési lehetőséget nyújt majd az európai, így a magyar gyártóknak is.