Még kisebb EU-növekedést várnak 2008-ra

A gazdasági növekedés alacsonyabb, az infláció magasabb lesz a korábban jósoltnál az Európai Unióban az idén. Az sem kizárt, hogy a növekedési ráta 1 százalék közelébe kerül.

A korábban vártnál sokkal lassabb lesz az eurózóna növekedési üteme 2008-ban a pénzpiaci zavarok, a drágább nyersanyagárak és az ingatlanpiacok pangása miatt - közölte az Európai Bizottság féléves jelentésében.

A szerdán közzétett előrejelzés szerint a 15 tagú eurózónában 1,3 százalékos bruttó hazaitermék-növekedés várható az áprilisban prognosztizált 1,7 százalékkal szemben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szeptember 2-i előrejelzésében szintén 1,3 százalékos GDP-növekedést prognosztizált.

A növekedési ütem várható lassulását a bizottság azzal indokolta, hogy a tavaszi előrejelzésben megnevezett kockázatok - így a pénzpiaci válság, az ingatlanpiaci pangás és a nyersanyagárak drágulása - "beteljesültek". A növekedési ütem kockázatát jelentősnek tekinti a bizottság, olyannyira, hogy kedvezőtlen esetben nem 1,3, hanem 1,1 százalékos lehet az idei évi növekedés.

A bizottság mégsem nem tart a recesszió bekövetkeztétől, mivel a harmadik negyedévre stagnálást vár a második negyedévi 0,2 százalékos visszaesés után, vagyis nem következik be két egymást követő negyedévben visszaesés.

A bizottság 3,6 százalékra emelte fel az idei inflációs prognózisát, a korábban jósolt 3,1 százalékkal szemben. Ez a szint közel kétszerese a bizottság által kívánatosnak tartott 2 százalékos drágulásnak.

A bizottság megjegyzi, hogy az inflációs várakozás felfelé módosítása ellenére lehetséges, hogy "fordulóponthoz érkezett az infláció", mivel az energia-és az élelmiszerárak korábbi drágulása fokozatosan gyengül a következő hónapokban.

A brüsszeli végrehajtó testület az inflációs kockázatokat (a növekedéshez képest) kisebb mértékűnek tartja, eddig ugyanis nem tapasztalták szélesebb körben a nyersolajárak drágulásának másodlagos hatását a bérek emelkedésében, illetve a más szektorokat érintő áremelkedésekben.

Az Európa Központi Bank ezeknek a másodlagos hatásoknak akarta elejét venni az alapkamat 25 bázisponttal 4,25 százalékra történő júliusi felemelésével.