Az inflációs aggodalmak mellett ugyanakkor a recessziós félelmek is jelen vannak a piaci szereplők gondolkodásában. Az Egyesült Államokban még bizonytalan ideig gyenge maradhat a munkaerőpiac helyzete, a fogyasztási hajlandóság és a gazdaság teljesítőképessége, miközben az eurózónát is elérték a lassulás jelei. További kockázatot jelent, hogy a világgazdaság növekedésében húzószerepet betöltő feltörekvő országokban mennyire vetik majd vissza a növekedési dinamikát a globális problémák.
Pallag Róbert, a Generali Alapkezelő részvényportfólió-menedzsere az MTI-hez eljuttatott elemzésében kifejti: Az MNB inflációs modelljének egyik legfontosabb bemeneti paramétere az olajár. A jegybank legutóbbi jelentésében 20 ezer forint feletti átlagos olajárral számolt, miközben az árfolyam az utóbbi két hónapban 18 ezer forint közelébe süllyedt. Az elemző szerint, ha az árfolyam ezen alacsonyabb szinten stabilizálódna, esetleg tovább esne, az a kamatcsökkentés irányába tolhatja a monetáris tanács gondolkodását. Egy 10 százalékos mérséklődés az olajárakban mintegy 0,3 százalékponttal csökkentheti az inflációt.
Késéssel lesz érezhető az árcsökkenés hatása
Egy kamatdöntés során természetesen más tényezőket is mérlegelni kell, fontos lehet az is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) változtat-e, és ha igen, mikor az irányadó kamatán. Pallag Róbert úgy véli, hogy ha változik az alapkamat Európában, akkor az csökkentés lesz, ám erre leghamarabb csak a jövő év második negyedéve körül kerül sor. Ekkorra számít arra is, hogy az inflációs nyomás valamelyest mérséklődhet.
Az elemző felhívja a figyelmet, hogy az olaj árában tapasztalt hirtelen esést - a júliusi történelmi magasságokhoz képest a dollárban jegyzett amerikai könnyűolaj hordónkénti ára már több mint 25 százalékkal esett - a kereskedelmi gáz- és energiaárak csak jelentős, többhónapos késéssel követhetik.
A részvénypiaci hatásokkal kapcsolatban az elemző kifejti, hogy az olajárak esése leginkább az alapvetően kutatás-kitermelés (upstream) fókusszal rendelkező társaságok profitkilátásait befolyásolja negatívan. A Mol viszont a régió leghatékonyabb finomító kapacitásaival rendelkező (inkább downstream fókuszú) olajvállalat, amelynek profitkilátásait leginkább a finomítói marzsok alakulása határozza meg, míg az olajár mozgása főként a készletátértékeléseken keresztül befolyásolja a számvitelileg kimutatott nettó eredményt.