Globális kapkodás a bankok mentésére

Válságtanácskozások követik egymást immár a világ legkülönbözőbb országaiban. Jegybankárok, miniszterek, kormányfők és elnökök tárgyalnak, miközben Amerikában törvényt alkotnak a 700 milliárdos bankmentésről. Ezalatt Németországban, Angliában és a Benelux-államokban sorra államosítják a bajba jutott pénzintézeteket. A péntek még amerikai bajokról szólt, a hétvége viszont már Európát sújtotta jobban.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Amerikában vasárnap végre a törvényhozás két nagy pártja is felismerte, hogy népszerűtlen intézkedéseket kell tenniük, közben Európában egyre súlyosabb gondokat okoz a jelzálogválság. Hétfőre virradóra Németországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Belgiumban és Luxemburgban tartottak válságtanácskozásokat különböző bajba került pénzintézetek megmentésére.

Amerikában megszületett tehát az egyezség a bankmentésről. Várhatóan 700 milliárd dollárt osztanak szét a fennmaradásukért küzdő intézmények - jelzáloghitelezők, takarékpénztárak és bankok - között. Ebből azonban a kongresszus előreláthatólag mindössze 250 milliárd dollárt ad rögtön, további százmilliárdot pedig csak elnöki jóváhagyással kaphat meg Henry Paulson pénzügyminiszter.

Ennek oka az, hogy a törvényhozók a közelgő választások előtt nem akarnak túl népszerűtlen intézkedéseket hozni, amelyek eredménye a közszféra terheinek növekedése, végső soron pedig az adók emelése lenne.

Nem egyedül Paulson dönt?

Az eredeti elképzelésekkel szemben Paulson nem teljesen maga dönthet a pénz sorsáról, egy felügyeleti szervet is létrehoznak a miniszter tevékenységének ellenőrzésére. A kongresszus azzal is gátat szabott a kormányzati akaratnak, hogy a 700 milliárdból az első két ütemben az elnöki adminisztráció csak 250+100 milliárdról dönthet, az újabb 350 milliárd szétosztása előtt ismét a törvényhozásnak kell majd döntenie az összegről.

Szintén fontos újdonság, hogy azok a pénzintézetek, amelyek a 700 milliárdos segélyhitelekből részesülnek, menedzsereiknek csak korlátozott fizetést adhatnak. Ez főleg a demokraták kérésére kerül majd várhatóan a törvénybe - erről Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke beszélt.

Ázsia örül

A republikánus elnök, George W. Bush mindenesetre azt hangsúlyozta a kompromisszum kidolgozása után, hogy minél előbb meg kell szavazni a törvényt. Ez egyelőre nem bizonyos, hogy hétfőn megtörténik. A képviselőház ekkor szavaz majd ugyan, de a szenátus nem feltétlenül tárgyalja meg ezen a napon az ügyet, lehet, hogy ez a voksolás akár szerdáig is elhúzódik.

Miközben Amerikában egyezségre jutottak a nagy pártok, Ázsiában tőzsdenyitás után, magyar idő szerint hétfőn hajnalban emelkedni kezdtek a részvények. A tőzsdeindexeket elsősorban a pénzügyi papírok hajtották felfelé, hiszen az amerikai bankmentő terv esetleges sikere az egész globális pénzügyi szektor számára megkönnyebbülést jelentene.

EU: nincs szünet a bajban

Nincs fellélegzés azonban Európában. Ide mintha csak most ért volna el a krízis: három országban, illetve országcsoportban is válságba került egy-egy nagybank. Nagy-Britanniában a Bradford & Bingley államosítása vetődött fel, Németországban az államkincstárt is finanszírozó Hypo Real Estate (HRE) került bajba, bár itt az államosítást egyelőre elkerülték.

Csak hétfő reggel derül ki, hogy mi lesz angol, illetve a német jelzáloghitelező sorsa. Mindkét országban a pénzügyi felügyeletek, a pénzügyminisztériumok és a jegybankok is egyeztetnek egymással a problémákról.

Aggasztó a helyzet

A németeknél különösen aggasztó a helyzet, hiszen a HRE tavaly megszerzett leánybankja, a Depfa van bajban, márpedig ez az a bank, amely részt vesz a szövetségi állam finanszírozásában. A HRE problémája éppen az, hogy a Depfa hosszú távra helyezte ki hiteleit, míg rövid lejáratú forrásokból finanszírozta magát.

A hitelválság viszont éppen a bankközi piacokat sújtotta, ahonnan a rövid lejáratú források elvileg megszerezhetőek. Ám a Lehman Brothers két héttel ezelőtti és a Washington Mutual múlt hét végi csődje miatt a bankok már egymásnak sem szívesen adnak kölcsön. Ezért a bankközi piacon szédületes ütemben emelkednek a kamatok, és egyre drágulnak a hitelek. A Depfa esetében ez állítólag euróban számítva is tízmilliárdos nagyságrendű kiesést okozott.

Hétfő reggelre kiderült, hogy a HRE-t egy bankkozorcium euróban számítva milliárdos nagyságrendű hitellel segíti ki, így egyelőre nem kell államosítani a céget.

Félig megmenekült a belga Fortis

Valamivel jobb a helyzete a legnagyobb belga banknak, a 85 ezer embert foglalkoztató Fortisnak. Ezt a pénzintézetet vasárnap estére részlegesen államosították, méghozzá 11,2 milliárd eurós tőkeinjekcióval. Az államosítás furcsasága nemcsak az, hogy részleges, hanem az, hogy három ország is részt vesz benne. Belgium a Fortis belga részlegeiben szerez 49 százalékot, Hollandia a bank-biztosító holland egységeinek kisebbségi tulajdonosa lesz, Luxemburg pedig a nagyhercegségbeli Fortis-részlegek 49 százalékát veszi át.

Döbbenetesnek tűnik, hogy a nagyhercegség vasárnapról hétfőre 2,7 milliárd eurót tudott erre a célra előteremteni. A miniállam esetében ez azonban nem meglepő: a világ egyik leggazdagabb országáról van ugyanis szó, és Luxemburg hagyományosan a bankvilág egyik - kevésbé közismert - központja.

Ázsiára is hatott a Fortis megingása

A Fortisnak hasonlóak a problémái, mint a német HRE-nek: tavaly vásárolt részesedést 24 milliárd euróért egy másik óriásbankban, az ABN Amróban, ám ezt a tranzakciót éppen a jelzálogválság kitörésekor kezdte el. Mindennek hatására a bank helyzete megingott, mert nem tudta finanszírozni, illetve refinanszírozni az ABN Amróra elköltött milliárdokat. Most a kormányzati mentőöv feltétele az volt, hogy a Fortisnak meg kell szabadulnia az ABN Amróban lévő résztulajdonától.

A belga óriásbank megingása Ázsiára is hatott. A hongkongi Ping An biztosító 9 százalékot zuhant a tőzsdén, és az egész Hang Seng indexet mínusz kétszázalékos esésbe vitte, pedig az ázsiai részvények többségével együt kezdetben itt is optimista volt a hangulat. A Ping An zuhanásának oka az, hogy a biztosító 5 százalék erejéig tulajdonos a Fortisban.