Péterné Marosy Katalin elmondta, hogy az ezzel kapcsolatos szándéknyilatkozatot a napokban kapták meg. E szerint a gyár 2009 szeptemberétől évente 5000 tonna porcelántermékre kapna megbízást, ezzel megháromszorozná 1,1 milliárd forintos éves árbevételét.
A Zsolnay külföldi, főként kelet-európai vetélytársakat előzött meg a megrendelésért folytatott versengésben.
A vezérigazgató beszámolt arról, hogy a megrendelés teljesítése érdekében több milliárd forintos beruházás eredményeként új üzemet építenek a Pécsi Ipari Parkban, melybe modern porcelánipari technológiát telepítenek, ehhez várhatóan kormányzati forrást is kapnak. Valószínű, hogy a manufaktúrának szüksége lesz a jelenleg mintegy 300 fős dolgozói létszám emelésére is.
Tömeg- és luxuscikkgyártás megférnek együtt
Péterné Marosy Katalin megjegyezte, hogy a Zsolnaynál jól megfér egymás mellett a jó minőségű tömeg- és az exkluzív termékek előállítása, erre már volt példa a vállalat történetében, és ez az az irány, melynek köszönhetően a vállalat nyereségesen működhet. Példaként hozta fel, hogy a Zsolnay jelenleg évi 200-300 tonna porcelánterméket készít, 2009-től csak az IKEA-nak 5000 tonnát gyártanának.
Utalt rá: a vállalat stratégiája is az, hogy márkái, értékei megőrzésével bekapcsolódik a nagyobb volumenű ipari termelésbe is, biztosítva hosszú távú jövőjét. Ehhez elengedhetetlen a külföldi piacokon való jelenlét, az export erősítése akár a pirogránit, akár más termékek gyártásával, értékesítésével.
A Zsolnaynál az idén a nullszaldó a cél
A vezérigazgató a cég anyagi helyzetéről nem kívánt beszélni. Varga-Sabján László, a manufaktúra igazgatóságának elnöke egy áprilisi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Zsolnay tavaly 140 millió forint üzemi szintű veszteséggel zárt. A hiány az elmúlt három évben összesen 450 millió forint volt, melynek pótlására hiteleket kellett felvenni. Az idei cél a veszteséges termelés megakadályozása és nullszaldó körüli eredmény.
Az igazgatóság elnöke a veszteségek okaként a porcelánpiacra jellemző visszaesést, a folyamatosan emelkedő energiaköltségeket, a pécsi gyár túldimenzionált infrastruktúráját említette, amelyek miatt a termékeit az eladási árhoz viszonyítva aránytalanul nagy ráfordítással tudja csak előállítani.