Szent tehénként kezelik a jóléti kiadásokat

A Veres János pénzügyminiszter által tegnap az országgyűlés elnökének benyújtott  2009-es költségvetési törvényjavaslat mérsékelten konzervatívra sikeredett, a bőséges tartalékolást és a kiadások kordában tartását ugyanis ellensúlyozza, hogy a pénzügyi tárca többet szán szociális ellátásra és nyugdíjra, továbbá optimista a gazdaság növekedésére adott prognózisa.

A jegybank szerint a Pénzügyminisztérium által várt 3 százalékos bővülés "egy kicsit soknak tűnik", az MNB továbbra is lassú, 2,6 százalékos GDP-növekedéssel számol. A pénzügyi tárca az idei várható 1031 milliárd forint után jövőre 975,9 milliárd forintos hiányt vár, így a konvergenciaprogramnak megfelelően a deficit a GDP 3,8 százalékáról 3,2 százalékra csökken, a nyugdíjkorrekciót leszámítva pedig 2,9 százalékot tesz ki.

A maastrichti hiánykövetelménynek megfelelő, 3 százalék alatti mutatóra eddig csak 2000-ben volt példa. A büdzsében 4,3 százalékos inflációval számolnak, az iparcikkek, az élelmiszerek és a háztartási energia drágulási üteme alábbhagy a büdzsé készítői szerint.

A kiadások öt százalékkal emelkednek az idei tervhez képest, az államháztartás összes kiadása 18 ezer milliárd forint lehet, ebből csaknem 1200 milliárd forint a kamatokra megy el. Az adósságszolgálatot nem számítva a költségvetés egyenlege pozitív, közel 200 milliárd forint.

Nem választási büdzsé?

Választási költségvetésnek ugyan nem nevezhető a jövő évi büdzsé, de vélhetően javítja a szavazók kedélyállapotát, hogy a szociális ellátások és a nyugdíjak összege emelkedik, előbbieké az inflációval megegyező mértékben, utóbbiaké 5,6 százalékkal. A szent tehén jóléti kiadásoknak köszönhetően az állami újraelosztás mértéke alig csökken, 50 százalék helyett 49,1 százalékra mérséklődhet. A jóléti kiadásokat, valamint az alap- és középfokú oktatást leszámítva szinte sehol sem terveztek növekedést, csaknem az összes minisztérium ugyanannyiból vagy kevesebből gazdálkodik.

A legnagyobb vesztes a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Idén a GKM-nek mintegy 600 milliárdos kerete volt, jövőre a két utódja, összesen 321 milliárdból gazdálkodhat. A miniszterelnöki hivatalnál azért emelkednek jelentősebb mértékben a források, mert a központi egyensúlyi tartalékot, az óvatosság jegyében, a tavalyi 20 milliárd forintról 78 milliárdra emelték. A fejezeti tartalékok közel 80 milliárd forintra rúgnak, ám ebből 75,6 milliárd forintot az év elején zárolnak, és csak abban az esetben nyúlhatnak hozzá a minisztériumok, ha az adóbevételek a tervek szerint alakulnak.

Az előre nem látható kiadásokra félretett általános tartalék az ideiénél fél milliárddal több, összesen 56,5 milliárd lehet, és vélhetően el is fogy majd. Képeztek még 136 milliárd forintos béremelési tartalékot is, amit a jövő évi bérmegállapodás megszületése után szétosztanak a minisztériumok között.

Dől az uniós pénz

Jelentős növekedés várható az uniós támogatások összegében, mivel idén lezárul a 2007 és 2013 közötti időszak programjainak kezdeti fázisa, vagyis a kifizetések várhatóan megugranak. Az önkormányzatok támogatása 8,7 százalékkal emelkedik, így a közel 3500 milliárd forintos települési költésből 1422 milliárd érkezik majd a költségvetésből.

A költségvetés bevételei 6,9 százalékkal növekednek az idei évhez képest. Az adó- és járulékcsökkentés mértéke nettó 167 milliárd forint, ebből a vállalkozók terheinek csökkenése 122 milliárd, míg a lakosságé 45 milliárd forint. A jövedéki adók emeléséből 20 milliárd forint többletbevételt várnak. A költségvetési fejezetek bevétele az előző évhez viszonyítva csaknem 12 százalékkal emelkedhet, elsősorban a növekvő EU-támogatásnak köszönhetően.

Veres kisebb módosításokra igen, érdemi változásokra nem lát lehetőséget a parlamenti vita során. A pénzügyminiszter szerint az ország pénzügyileg akkor is működőképes, ha nem fogadják el a büdzsét. A kiadásokat ekkor az idei költségvetés alapján határozzák meg, ez azonban feszültségeket okozhat Veres szerint, mivel így semmilyen kiadást nem lehet emelni, tehát a nyugdíjemelésre sem kerülhetne sor.