Reinhard Mitschek, a Nabucco Gas Pipeline International GmbH ügyvezető igazgatója a Financial Timesnak azt mondta, hogy a grúziai konfliktusnak nincs hatása a Nabuccóra, sem annak tervezésére.
Hozzátette, hogy a tervek szerint az első szállítások 2013-ban esedékesek, vagyis van elégséges idő a politikai ügyek megoldására.
Vajon vetélkedik a Nabucco és a Déli Áramlat?
Mitschek - aki az osztrák OMV energiaipari csoport egyik vezetője is - az interjúban elvetette azokat az aggályokat, hogy az Oroszország által tervezett párhuzamos vezeték, a Déli Áramlat csökkentené a Nabucco vonzerejét.
A program vezetője szerint a Déli Áramlat és a Nabucco nem egymás versenytársai. Európában a következő húsz évben erőteljesen emelkedni fog a gázkereslet, az európai gáztermelés ugyanakkor csökken, vagyis különböző beruházásokra és pótlólagos szállítási útvonalakra lesz szükség, fogalmazott a Nabucco-tervezet irányítója.
Mitschek szerint "nem az a kérdés, vagy Déli Áramlat, vagy Nabucco... mindkettőre szükségünk lesz". A hatalmas keresletet jellemzi, hogy a Nabucco kapacitásait 100 százaléknál nagyobb mértékben kötötték le már a 2013-as szállítások első napjától, tette hozzá.
A Déli Áramlat biztos, a Nabucco bizonytalan
Alekszej Miller, az orosz Gazprom gázipari csoport vezetője néhány hete, szintén a Financial Timesnak erről azt mondta: határozottan állíthatja, a Déli Áramlat el fog készülni, és megbízható módon fogja ellátni Európát földgázzal, ahogy "a Gazprom már négy évtizede teszi".
Ha a Nabucco gázvezeték "egy napon el is készül", az nem lesz hatással a Déli Áramlat gazdasági életképességére, fogalmazott a június végén megjelent londoni interjúban az orosz földgázcég első embere.
Miller is annak a vélemények adott hangot, hogy Európa folyamatosan növekvő gázigénye új kapacitások és új továbbítási útvonalak kiépítését teszi szükségessé.
A pénteki Financial Timesban idézett iparági szakértők szerint valószínűleg hiábavalók azok a remények, hogy az orosz földgáz iránti EU-szükségletben jelentős változást lehet elérni. Simon Blakey, a Cambridge Energy Research Associates kutatóintézet elemzője azt mondta a londoni gazdasági napilapnak: az egymásra utaltság olyan mértékű, hogy abban még két évtizedes távlatban sem igazán lehetséges komolyabb változás.