Sok a munkanélküli, de kevés a szakember

A munkanélküliség egyre nő Magyarországon, az elektronikai és gépipari vállalatok mégis munkaerőhiánnyal küzdenek. Egy-egy betanított munkás megszerzéséért több hónapos küzdelmet folytatnak a multik, de szakképzett mérnökökből még kevesebb akad. Az oktatási intézmények és a cégek között jobb kommunikációra lenne szükség, a vállalatoknak jobban kéne értékelniük szakmunkásokat.

A magyar munkaerőpiac helyzete jelentősen romlott az elmúlt egy évben. A munkanélküliség emelkedik, bizonyos szakmákban azonban jelentős a munkaerőhiány az [origo] által megkérdezett szakemberek szerint. Általánosságban nem a specialisták hiánya a legnagyobb gond - mondja Kobelrausch György, a Telkes Tanácsadó Zrt. vezető tanácsadója. A magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) megbízásából nemrég a Hoffmann Research International elvégzett egy felmérést, és ebből az derült ki, hogy sokan keresnek szakképzett és kvalifikált munkaerőt, ezeket a problémákat egyelőre még meg tudják oldani a vállalatok, de a helyzet rosszabbodására számítanak.

Itthon a problémamegoldó és a kommunikációs képességekkel is rosszul állunk, a harmadik leggyakoribb probléma pedig az, hogy a magyarok nem jó csapatmunkások. E képességek hiánya összefügg oktatási rendszer hibáival, ezekre a tulajdonságokra ugyanis a magyar iskolák nem fektetnek kellő hangsúlyt Kobelrausch György szerint.

Minőségi munkaerőből igenis van hiány, elsősorban a műszaki területen - mondta a szakértő. Több és jobban felkészült szakmunkás és mérnök kellene. Így a közvetlen termelésirányításon át a szakmunkákig, az üzemvezetéstől a beosztott mérnöki pozíciókig sokféle állásra keresnek megfelelő jelentkezőt a magyar cégek. Különösen az elektronikai és a gépipari termékeket előállító cégek panaszkodnak a kvalifikált munkaerő hiányára - mondta a Telkes Zrt. tanácsadója.

Közös követelmények

Ugyanakkor jól működnek a cégeken belüli továbbképzések, a betanított munkásokat vagy más típusú szakmunkás-végzettséggel rendelkező dolgozókat a hiányszakmákra tanítják meg. Az AmCham keretein belül létre is jött egy munkacsoport, illetve egy együttműködés, amelynek lényege az, hogy a cégek közösen meghatározott követelmények alapján tanítják be bizonyos szakmákra a munkásokat. Természetesen mérnököknél más a helyzet, itt még mindig komoly hiány van a termelésirányításban jártas, nyelveket beszélő, felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkező szakemberekben - ezt egy nagy magyar elektronikai cég illetékese mondta el az [origo]-nak.

Tudják ezt a kormányzati tisztségviselők is. Manherz Károly, a kultusztárca felsőoktatási és tudományos ügyekért felelős szakállamtitkára nemrég arról beszélt egy előadásában: hiába igyekeznek arra ösztökélni az érettségizett diákokat, hogy természettudományi és műszaki képzésekre járjanak, a felvételik tanúsága szerint ezekre a szakokra csak 1-1,5-szeres a túljelentkezés, míg a bölcsészkarokon nem ritka a négy-ötszörös többlet sem.

Kobelrausch szerint nem véletlen az sem, hogy kevesen jelentkeznek a munkaadók által jobban igényelt szakmákra. Az oktatás színvonala ugyanis igencsak változó Magyarországon. Egyrészt létezik egy elitista képzés, ahonnan rendkívüli felkészültséggel kerülnek ki a gimnazisták, egyre több viszont a lemaradó csoport, akik az átlagot lefelé húzzák.

Az egyetemek között is hasonló a helyzet. Fejvadászként (munkaerő-kiválasztásban közreműködő szakemberként) Kobelrausch György azt mondja, hogy a munkaadók közül egyre többen specifikálják az igényeiket. Így például nem általában közgazdászt, vagy mérnököt keresnek, hanem a Corvinus Egyetemen vagy a Műegyetemen végzett diplomát teszik felvételi követelménnyé.

A bérezés alig ismeri el a szakképzettséget

A szakképzésben különösen az okoz gondot, hogy a szakiskolákba, a szakmunkásokat képző intézményekbe általában a gyengébb képességű tanulók kerülnek - mondta az [origo]-nak Busch Irén, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főosztályvezetője. Így a végzett pályakezdő szakmunkások iránt kisebb az igény. További gondot okoz, hogy a munkaerőpiacon az idősebb korosztályok sem mindig találnak munkát, hiába rendelkeznek szakképzettséggel. Ennek az az oka, hogy a valóban korosabb munkavállalóknak elavult a tudása, másrészt - különösen az építőiparban - az öregebb szakmunkások egészségi állapota sem engedi meg a nehezebb feladatok elvégzését.

A cégek is okolhatók azonban a főosztályvezető szerint azért, hogy nem találnak munkásokat. Ennek oka ugyanis az, hogy viszonylag keveset fizetnek a szakmunkásoknak. A betanított dolgozókhoz képest alig kapnak többet, viszont a diplomások ugrásszerűen többet keresnek Magyarországon, mint az érettségizettek vagy szakmunkás végzettségűek. Ez a nyugat-európai szokásokhoz képest is nagyobb magyarországi különbségeket jelent - magyarázta a Foglalkoztatási Hivatal illetékese.

A szakmunkásokat sokszor elriasztja az is, hogy nem állandó, határozatlan idejű posztra veszik fel őket, hanem alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják őket, vagy esetleg csak határozott időre. Az is gyakori - különösen az építőiparban -, hogy az alvállalkozók alvállalkozóinak alvállalkozói alkalmazzák a dolgozókat, így azoknak teljesen bizonytalan a helyzetük, pénzüket csak részben kapják hivatalosan. Gyakran csak minimálbérre vannak bejelentve, a többit zsebbe kapják, a feketegazdaságot erősítve.

Keresetpótló juttatás

A munkaügyi központok sokszor szerveznek átképzéseket, de érdekes, hogy Busch tapasztalatai szerint kevés az érdeklődő a hiányszakmák iránt. Így a kereslethez képest kevés hegesztő, lakatos, CNC-esztergályos kerül ki az átképzésből, jóllehet sok az üres hely. Ennek oka az alapvető készségek, az érdeklődés hiánya, miközben a nyelv- és számítógépes tanfolyamokra folyamatosan túljelentkeznek a munkanélküliek.

Busch felhívta a figyelmet egy olyan lehetőségre, amely régóta létezik, mégis kevesen élnek vele. Ez az úgynevezett keresetpótló juttatás, amit akkor kaphat valaki, ha a munkaügyi központok által ajánlott vagy elfogadott képzéseken részt vesz. Ezt a támogatást 2007 elejétől felemelték, már nem a minimálbér 40 százalékát teszi ki, hanem eléri ezt az összeget. Így a munkavállalókat jobban ösztönzi arra, hogy álláskeresés közben tovább tanuljanak, vagy ne fogadják el az első kvalifikáltalan munkát igénylő állásajánlatot, hanem képezzék magukat.

Kevesebb a foglalkoztatott

A munkanélküliség a legfrissebb adatok szerint 7,5 százalékos, ami 0,5 százalékkal nagyobb a tavalyi hasonló időszakénál. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2008 május-júliusában a 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 894 ezer volt, ami 54 ezerrel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.

A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,9 százaléknak felelt meg, ez 0,7 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Azt is megtudtuk a főosztályvezetőtől, hogy akkor is kaphat támogatást egy munkavállaló a továbbképzésre, ha még van állása, és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosított. Ebben az esetben keresetkiegészítés adható az elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig.

Benedek András, a Műegyetem tanszékvezetője az [origo]-nak azt hangsúlyozta: az Európai Képzési Keretrendszerrel együtt változik a felsőoktatás egészének a szerkezete. A modulrendszerű, kompetenciaalapú szakképesítések a várakozások szerint lényegesen jobban megfelelhetnek a multinacionális vállalatoknak. A felsőoktatásból az alapképzés után kilépő fiatalok tudásszerkezete elvileg ezt a követelményrendszert követi, a gazdasági szervezetek azonban még nemigen ismerik, illetve munkaköri elképzeléseikbe nem építették be az új opciókat. Benedek ezért a kommunikáció fontosságára hívta fel a figyelmet, szerinte a vállalatok és az oktatási intézmények között közvetlenebb párbeszédre lenne szükség.