Jelentős a kockázata, hogy Magyarországon pár évtizeden belül tömeges jelenség lesz az időskori szegénység: sok százezer ember ugyanis nem tudja majd felmutatni a járandóság folyósításához szükséges minimális szolgálati időt sem - idézi a Világgazdaság azt a szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentést, amely a napokban került az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) elé.
Komoly probléma, hogy 1990 óta nagyon sokan kerültek tartósan munkanélküli, inaktív státusba, ez pedig a rövid tb-jogviszonyban is megmutatkozik. Egyes szakértői prognózisok azzal számolnak, hogy 2030 körül már félmillióan lehetnek azok, akik nem lesznek jogosultak az időskori ellátásokra.
Az átlagos szolgálati idő a jelenlegi 37-38 évről 33-ra csökkenhet, ennek eredményeként pedig az új öregségi nyugdíjak értéke tizedével csökkenhet az átlagkeresetekhez képest. Szintén komoly gondot jelent, hogy a járulékfizetők mintegy harmada csak a minimálbér után fizeti a díjakat, így a társadalom harmada a későbbiekben minimális vagy a minimumot csak alig meghaladó nyugdíjat fog kapni.
A jövőbeni ellátási bizonytalanság mellett a nyugdíjkiadások problémát jelentenek az államnak. Jelenleg négy aktív korúra jut egy időskorú, az előrejelzések szerint 2050-ben ez az arány kettő az egyhez lesz. Míg jelenleg száz aktív befizetéséből 76 nyugdíjat kell kifizetni, addig 2050-ben már 103 nyugdíj finanszírozását kell megoldani.
Ezekből adódóan a nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított aránya a tavalyi 10,3 százalékról 13 százalékra emelkedhet. A nyugdíjrendszer hiánya 2030-ig a GDP 1 százaléka körül alakul, ha nem történik változtatás a rendszerben, akkor 2050-ben már 3,5 százalékra rúghat a deficit.
A helyzet megoldására vonatkozó, hosszú távú változásokat előkészítő indítványokat az év végére készíti el a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal.