Magyarországot is érinti az orosz válság

A grúz háború óta Oroszországnak 15-20 milliárd dolláros  tőkekiáramlással kell szembenéznie. A hatalmas eurázsiai államot azonban aligha rázza meg a tőzsde zuhanása és a pénz menekülése, hiszen így is a világ ötödik legnagyobb devizatartalékával rendelkezik.

A hitelfolyósítások korlátozására kényszerülnek az orosz bankok a grúziai katonai beavatkozás nyomán kibontakozott, 15-20 milliárd dolláros tőkekimenekítés miatt, ami már a reálgazdaságban is kezdi éreztetni a hatását - vélekedett a Financial Times (FT) banki forrásokra hivatkozva.

A londoni lap szerint Oroszország az 1998-as törlesztési leállás óta a legsúlyosabb válsággal néz szembe, a devizatartalékok ugyanis azóta nem csökkentek ilyen ütemben. Közben a moszkvai tőzsde május óta elvesztette piaci kapitalizációjának felét.

A pénzügyi folyamatok miatt megszólalt orosz államfő is. "A nyílt tőkepiac nem kevés kockázattal jár, és a pénzeszközök kiegyensúlyozatlan ki- és beáramlása növelheti az inflációs kockázatot, de problémákat okozhat a bankok likviditásában is" - ismerte el Dmitrij Medvegyev. Az orosz elnök ezért fontosnak tartja a piac védelmét a bennfentes-kiszivárogtatások és az ármanipulációk ellen.

A befektetők értik?

"Az orosz értékpapírpiac jelenlegi helyzete átmeneti jellegű, és nem felel meg a gazdaság tényleges állapotának. Az orosz piac továbbra is vonzó marad a befektetések számára, és a komoly befektetők ezt értik is, hiszen a gazdaság az utóbbi hat évben makroszinten stabil, a GDP gyors ütemben nő: tavaly a növekedés 8 százalék volt, és várhatóan hasonló lesz idén is" - hangsúlyozta az elnök a RIA Novosztyi jelentése szerint, amint a Kommersant.ru idéz.

Az Oroszországból való tőkekivonás nem a napokban, hanem hónapokkal ezelőtt megkezdődött, amit jól mutat, hogy a moszkvai tőzsde irányadó indexe, az RTS május óta közel 50 százalékkal esett. Csütörtökön, szeptember 11-én egyébként újabb 2,7 százalékot vesztett értékéből az index.

Történelmi csúcs után lejtmenet következett

Az ötödik hónapban még történelmi csúcson volt a mutató, az ezt megelőző szárnyaláshoz több tényező is hozzájárult. Nevezetesen a múlt decemberi elnökválasztást a piac kockázatként kezelte és miután rendben lezajlott az esemény, és kialakultak az erővonalak, a befektetők megnyugodtak, ez pedig vonzóvá tette az orosz invesztíciókat. Fundamentális oldalról az olaj rendkívüli drágulása segítette az orosz tőzsde emelkedését.

Az év ötödik hónapjában azonban megfordult a kocka, előbb a Mecsel acélipari konglomerátumnak ment neki Putyin miniszterelnök, mondván a cég belföldön magasabb árakat szabott meg, mint külföldön. Ezután pedig rögtön vizsgálatot indított az acélgyár ellen az orosz monopóliumellenes hatóság. Mindez sokakat a Jukosz államosítására emlékeztetett. Az invesztorok attól tartottak, hogy a politika egyre hangsúlyosabb szerepet akar magának a gazdasági életben, ez pedig sehol a világon nem jelent jót a piacoknak.

Tovább rontotta a képet az augusztus elején kirobbant grúz-orosz konfliktus. Bár a fegyveres harcok véget értek, és megegyeztek a felek, ám a helyzet még nem rendeződött teljesen a két ország között. Kockázatot jelent az is, hogy a tél közeledtével várhatóan ki fog újulni Ukrajna és Oroszország között a már-már szokásos gázvita, és egyelőre nem tudni, hogy az amerikai-orosz diplomáciai viszony a heves szóváltások után milyen irányt vesz.

Megfordult a trend

Mindezek együttesen vezettek ahhoz, hogy az orosz piacról elkezdték kivonni a pénzt az intézményi befektetők, vagyis megfordult az év elején jellemző trend - vázolta a helyzetet Pintér András, a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere. Szerinte még rengeteg pénz van az országban, az Emerging Portfolio Fund Research adatai alapján a feltörekvő piaci alapok az év első felében mintegy 2,2 milliárd dollár tőkét öntöttek az orosz tőkepiacra.

A májusi nagyüzemben, az olajárcsúcs idején volt olyan hét, amikor 500 millió dollár érkezett az országba, míg az utóbbi hetekben a tőkivonás megindulása után 50-70 millió dollárt hoztak el az orosz piacról a szóban forgó alapok. Pintér jelezte, az EPFR adatai csak a nagyságrendek érzékeltetésére alkalmasak, miután csak egy megszabott befektetői kört mérnek, az említett összegeknél nyilván jóval nagyobb tőke talált magának helyet az orosz piacon.

Érdemes-e beszállni az orosz piacra?

A már említett kockázatok miatt elhúzódhat az orosz tőzsde lejtmenete, másként fogalmazva: a vártnál lassabban térhet magához a piac. Mindazonáltal a cégekkel fundamentális probléma nincs, bár az olaj ára jelentősen csökkent az utóbbi időszakban, az orosz olajvállalatok papírjai még 70-80 dolláros olajárfolyam mellett is olcsónak tekinthetőek.

Hogy a mélyrepülés eredményeként kialakult árszinteken érdemes-e beszállni az orosz piacra, erre a kérdésre Pintér azt válaszolta: rendkívül kockázatos a befektetés Oroszországban, vagyis még mehetnek lejjebb is az árak. Érdemesebb várni néhány hónapot, esetleg az emelkedés megindulása után belépni a moszkvai tőzsdére. Bár így az óvatosabb befektetők lemaradhatnak az első 5-10 százalékos emelkedésről, Oroszország viszonylagos olcsósága ugyanakkor még a jövőben is attraktívvá teheti az itteni piacot.

Oroszországban most ismét napirendre került a régi kérdés, hogy a jelentős tartalékokkal, dollármilliárdokkal rendelkező állami alapok fektessenek-e orosz részvényekbe, ezzel is támaszt adva a piacnak. Erre a jelenlegi kilátások alapján legkorábban 2009 januárjában kerülhet sor.

Magyarországot is érinti az orosz helyzet

A zuhanás áttételesen érinti a Magyarországot is, több befektető ugyanis a lengyel, a magyar, a török, a cseh és a szlovák piaccal együtt kezeli az oroszt. Igaz, a moszkvai tőzsdén végbement zuhanáshoz hasonlóra nem kell nálunk számítani. (Legalábbis nem közvetlenül az orosz folyamatok miatt.) Ezt bizonyítja az is, hogy a környező országok tőzsdeindexei nem mutattak az RTS-hez hasonló mértékű süllyedést. Az elmúlt 3 hónapban a budapesti tőzsde egyébként majdnem 10 százalékot esett, de a moszkvai ennél drasztikusabban, zuhant.

Arra, hogy az Oroszországból kivont pénzeket a többi feltörekvő piacon helyezzék el a befektetők, nincs valódi esély, elsősorban a volumen miatt. Ha egy nagyobb befektető kiszáll egy komolyabb oroszországi invesztíciójából, a pénzt nem tudja a magyar tőzsdén befektetni: egyszerűen nincs helye, hiszen olyan jelentős összegről lenne szó, ami felborítaná a magyar piacot.