Javult a magyar üzleti környezet

A Világbank aktuális jelentése szerint az üzleti környezetet javító reformokban egyenesen az élen járunk - volt honnan javulni -, és az összesítésben is megelőzünk több régiós versenytársat. Az építési engedélyezésben még mindig nagy a bürokrácia.

Javult az üzleti környezet Magyarországon a Világbank új világjelentése szerint: hazánkat a tavalyihoz képest kilenccel előbbre, a 41. helyre sorolták a rangsorban. A Doing Business 2009 kiadvány a magyarországi üzleti reformok előrehaladásáról számolt be.

A washingtoni székhelyű Világbank 2004 óta jelenteti meg évente kiadványát, amelyben az üzleti környezet alapján rangsorolja az országokat. Az intézet a világ 181 országában vizsgálta, milyen az üzleti légkör, hogyan haladnak az üzleti reformok, és mennyiben könnyítik a befektetők tevékenységét.

A magyar üzleti környezet értékelése 2006-ban romlott a kiigazító program miatt, 2007-ben azonban az ország a 66-ról a 45. helyre ugrott előre. Magyarország idén újabb javulással úgy került a 41. helyre, hogy közben új országok listára kerülése miatt átalakult a rangsor, és a tavalyi 45. helyezés átértékelve az 50. lett; Magyarország így most 9 helyet lépett előre.

Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül Magyarországot Szlovákia (36. hely), Lettország (29. hely), valamint Litvánia (28. hely) és Észtország (22. hely) előzi meg. Jelentős javulást ért el Szlovénia, amely a 64. helyről az 54-re került. Csehország 10 helyet visszaesve a 75., Lengyelország 4 helyet hátrább kerülve a 76. a rangsorban. Az első három helyen változatlanul Szingapúr, Új-Zéland és az Egyesült Államok áll.

A Világbank az első 10 ország közé sorolta Magyarországot (8. hely) abban a tekintetben, hogy milyen mértékben vált könnyebbé egy vállalkozás indítása (az eljárás, időigény, költség és minimális tőkeigény alapján). Az ingatlanbejegyzés terén (az eljárás-, idő- és költségigényt tekintve) szintén a tíz legjelentősebb reformot végrehajtó ország között voltunk (5. hely).

A kiadvány méltatta, hogy Magyarországon rugalmasabbá váltak a foglalkoztatási szabályok, lehetővé tették a túlmunkát, figyelembe véve a munkacsúcsokat, illetve azokat az időszakokat, amelyekben csökken az igény. Kedvezőtlen elemként értékelte a Világbank az építési engedélyezéshez szükséges folyamatok nagy számát, ugyanakkor pozitívumként jelölte meg az engedélyek alacsony költségét - tájékoztatta egy világbanki szakértő az MTI-t.

A Világbank által vizsgált 2007-2008-as időszak legjelentősebb üzleti reformere Azerbajdzsán volt, amelyet Albánia, Kirgizisztán és Fehéroroszország követett. A régiók szintjén már ötödik éve Kelet-Európa és Közép-Ázsia államaiban hajtották végre a legjelentősebb szabályozási reformokat.