Uránbányászatra készül a WildHorse

A magyar uránbányászat 1997-ben befejeződött, mert gazdaságtalannak bizonyult a kitermelés. Azóta viszont sokszorosára emelkedett a világpiacon az érc ára, ezért a WildHorse Energy Hungary Kft. vizsgálódni kezdett Magyarországon a bányászat esetleges újraindítására. Az elmúlt napokban önkormányzatokkal egyezett meg az ausztrál érdekeltségű társaság, amely a jövőben rendszeres tájékoztatást ad kutatásairól az érintetteknek.

A magyar uránkutatás újraindítását tervezi Baranya és Tolna megyében a WildHorse Energy Hungary Kft. Az ausztrál érdekeltségű cég ügyvezető igazgatója, Barabás András az [origo]-nak elmondta, hogy egyelőre a kutatási fázisnál tartanak. Döntés nem született arról, hogy valóban megkezdik-e az eddig feltárt uránkészletek kitermelését.

A magyar uránkutatás az ötvenes években indult, és a kitermelés a Horn-kormány 1994-es döntése után zárult le 1997-ben, mert ekkor már óriási veszteséget termelt az ércbányászat. Csakhogy 2002-től újra emelkedésnek indult az urán ára, és csaknem megtízszereződött az energiatermelésre és katonai célokra egyaránt felhasználható fém értéke.

Tavaly viszont összeomlott az árfolyam, az urán hirtelen 50-60 százalékkal lett olcsóbb. Éppen ezért az uránbányászat esetleges magyarországi újraindítását nem is a helyi geológiai viszonyok - ezek többnyire közepesen vagy nehezen kitermelhető készleteket jelentenek - határozzák meg, hanem a hektikusan alakuló világpiaci ár.

AWildHorse a korábbi felmérések eredményeit alapul véve kezdett kutatásokba négy helyszínen - Pécs határában, Dinnyeberki, Bátaszék környékén és Máriakéménd térségében -, ahol mindenütt alaposan kell mérlegelni, hogy érdemes-e egy hosszú évekre szóló, nagyon drága projektbe belevágni, mert ehhez arra lenne szükség, hogy a világpiaci ár tartósan magas szinten maradjon.

A meglévő adatokat rendszerezik

Pécs határában a korábbi aknák közelében tulajdonképpen csak a meglévő adatokat kell rendszerezniük és összevetniük a saját mérésekkel. E térségben kezdődött 1954-55-ben a magyar uránkutatás. Itt a készletek nagy részét már kitermelték, az 1997-es leálláskor egyes helyeken már 1000 méternél is mélyebben jártak a bányászok. Egyébként a termelés jellemzően 600-700 méter mélyen volt egy évtizeddel ezelőtt.

A baranyai megyeszékhely határában körülbelül 1200 méteres mélységig vannak még uránlelőhelyek - magyarázta Barabás -, ami nagyon megdrágítja a kitermelést. Ennek ellenére a Pécs környéki telepek jelentik a cég számára az egyik legfontosabb kutatási területet, hiszen itt mennyiségben és minőségben is megfelelő az uránérc előfordulása.

Megegyezés az önkormányzatokkal

Ezt igazolja egyébként, hogy az [origo] információi szerint az 1997-es leállás előtt már megkezdték az úgynevezett "VI. Bányaüzem" előkészítését az akkori állami tulajdonú ércbányászati cégek, de a kilencvenes évek végén annyira alacsonyra esett az urán ára, hogy nem volt érdemes kitermelni az akkor feltárt készleteket.

Dinnyeberkiben és Bátaszéken is kutat a WildHorse, amely most, a napokban egyezett meg néhány önkormányzattal, hogy a cég rendszeresen tájékoztatni fogja őket a vizsgálatok állásáról. Bátaszék, Véménd és Palotabozsok lakóit ezentúl a helyi újságban tájékoztatják majd, de a települések is adnak információkat az uránkutatással összefüggő ügyekben.

Minderre nyilvánvalóan azért is szükség lehet, mert bizonyos ellenállás mutatkozik a térségben élők részéről, korábban pedig Fodor Gábor - akkor még hivatalban lévő - környezetvédelmi miniszter is aggodalmát fejezte ki az uránkutatás esetleges újraindulása miatt. Barabás szerint azonban a jelenlegi uránbányászati technikák sokkal környezetkímélőbbek, mint az ötven évvel ezelőttiek. Ma már gyakorlatilag vízzel dolgoznak a bányászok, az urán ugyanis nagyon jól oldható elem.

Fúrólyukak és oxigénnel dúsított víz

Dinnyeberkiben és Bátaszéken néhány fúrólyukat kell csinálniuk ott, ahol az ércet sejtik, majd a homokkőben feldúsult uránt a benyomott vízzel kimossák. Ehhez az egyik fúrólyukon oxigénnel dúsított vizet pumpálnak a föld alá, a másik lyukon pedig kiemelik a vizet, amely oldott uránt tartalmaz. Ezek után a kiszivattyúzott vízből vegyi úton kivonják az értékes fémet.

A WildHorse egyébként nemrég fejezte be Bátaszék és Dinnyeberki környékén az ellenőrzőfúrási programját. Mindkét területen - a nyolcvanas években már kutatott - kis mélységű uránérclelőhely található.

A legmagasabb koncentráció 1,74 százalék

A dinnyeberki, kizárólagos kutatási területén végzett fúrás átlagosan 0,13 százalék uránércet tárt fel 37,6 és 40,9 m közötti mélységben, bár közbeesik egy 1,3 méteres meddő szakasz is. A vizsgálatok szerinti legmagasabb koncentráció ugyanakkor elérte a 1,74 százalékot.

A WildHorse pénzügyi adatai

A WildHorse Energy Hungary Kft. tulajdonosa az Opten céginformációi szerint az ausztrál WildHorse Energy Limited. Minthogy a magyar leányvállalat egyelőre kutatási tevékenységet folytat, nem meglepő, hogy tavaly mindössze 6,6 millió forint árbevételre tett szert, miközben 2006-ban 7 milliós volt a forgalom. A mérleg szerinti veszteség 2007-ben 32 millió forint volt, 2006-ban pedig 26 millió.

Ez a koncentráció megerősíti a nyolcvanas években végzett kutatás eredményeit. A dinnyeberki uránérclelőhelyet 1982-ben fedezték fel. Az egykori Mecseki Ércbányászati Vállalat föld alatti kioldásos kísérleteket is végzett a helyszínen. A korábbi kutatófúrások egy nagyjából 70 méteres átmérőjű, 1-4 méter vastag uránérclencsét találtak 40 méterrel a felszín alatt.

Szeptemberben indul a következő kutatási fázis

Áprilisban zárult le a WildHorse kutatási programjának első fázisa Bátaszék környékén, amelynek során a vállalat korábbi kutatási eredményeket megerősítő fúrásokat végzett.

Az első eredmények alátámasztják az ércesedést a területen, méghozzá 140-230 méter mélységben, körülbelül 1-2,5 méter vastagságú rétegben, 0,01 és 0,084 százalék közötti urántartalommal. A program második fázisa 2008 szeptemberében indul.

Dinnyeberkiben és Bátaszék környékén tehát a vízzel való átmosás lehet az eredményes kitermelési mód, míg Pécs környékén a hagyományos bányászat folytatódhat az 1997-es leállás után. Máriakéménd környékén van még egy kutatási terület Barabás szerint, ez azonban már most egyértelmű, hogy a legnehezebben kinyerhető uránércet tartalmazza. Erről is tudtak már korábban a hazai kutatók, de az itteni lelőhelyek 1500 méteres mélységben fekszenek, így alighanem a legkevésbé gazdaságos a kitermelésük.