Ami az adómódosításokból megmaradt

Adóigazolás helyett az úgynevezett köztartozásmentes adózói adatbázis létrehozásával könnyítenék a közbeszerzésekkel kapcsolatos kifizetések teljesítését, a foglalkoztatók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében pedig egységesítenék a közteheralapokat. Nagyjából ennyi, ami a jövőre tervezett adómódosítási elképzelések közül állva tudott maradni.

Eredetileg idén márciustól élt volna az a közbeszerzéssel kapcsolatos módosítás, amely az alvállalkozók felé teljesített kifizetéseknél nemleges adóigazolás benyújtás írta elő azzal, hogy ellenkező esetben a kifizetőnek egyetemleges felelőssége keletkezik. Néhány hónappal később az országgyűlés a jövő év elejére tolta ki az új szabályok hatályba lépését. A 2009-es adómódosítás kapcsán a pénzügyi tárca - feltehetőleg a szakmai körök felháborodását is figyelembe véve - egy viszonylag egyszerűbb megoldásra tett javaslatot.

A hitelválság folytán ugyanakkor a költségvetéssel együtt visszavonta a kormány a teljes törvénycsomagot. A napokban került a parlament elé az átdolgozott költségvetési tervezet, az azt megalapozó törvénymódosításokkal együtt, amelyben szinte már csak a közbeszerzésekkel kapcsolatos változások maradtak meg az eredeti elképzelések közül.

Érdemes a "nullás" adatbázisba bekerülni

A jelenlegi tervek szerint a közbeszerzésekhez kapcsolódó alvállalkozói láncolat alacsonyabb fokán álló cégnek havi nettó 200 ezer forint feletti összeghatárnál akkor lehet majd az elvégzett munkáért fizetni, ha az érintett igazolja, hogy semmilyen köztartozása nincs, vagy szerepel az APEH által létrehozandó úgynevezett köztartozásmentes adózói adatbázisban. Az újdonság tehát annyi, hogy ha egy vállalkozás szerepel ezen a listán, akkor nem kell a 200 ezer forint feletti kifizetésekhez együttes adóigazolást kérnie. Ellenben, annak, aki nem kerül be a "nullás" adatbázisba, továbbra is köteles lesz az eredeti elképzelések szerinti, 30 napnál nem régebbi igazolást bemutatni.

Mivel a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplők kedvezményezett helyzetbe kerülnek (például közpénzből történő kifizetéseknél), a magánszemélyek 200 ezer forint, a cégek pedig 500 ezer forint bírsággal sújthatók, ha a nyilvántartásba vételnél valótlan nyilatkozatot tesznek az adóhatóság felé.

Csak a többlet fizethető ki köztartozás esetén

Ha az alvállalkozó által bemutatott adóigazolás köztartozást mutat, a fővállalkozó köteles a kifizetést ennek erejéig visszatartani, ellenkező esetben egyetemlegesen felel az alvállalkozót terhelő köztartozásért. Fontos előírás ugyanakkor, hogy a visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki.

A fenti felelősségi szabályok érvényesülése érdekében már a szerződéskötésekor tájékoztatni kell a láncolatban résztvevőket arról, hogy a vállalkozói szerződés közbeszerzés közvetlen megvalósításához kapcsolódik. Ha a tájékoztatást a kifizető alvállalkozóként maga sem kapta meg, természetesen nem tehető felelőssé a saját alvállalkozójának teljesített kifizetéssel összefüggésben a visszatartás elmulasztásáért, illetve az őt terhelő köztartozásának a megfizetéséért sem.

Havonta frissítik a listát

A cégek kizárólag elektronikus úton kérhetik a felvételüket a "nullás adatbázisba", amelyet az adóhatóság a kérelem benyújtását követő hónap 10. napján köteles teljesíteni. Az adatbázis adatait minden hónapban - ugyancsak 10-éig - frissítik. A rendszerbe történő felvétel helyettesítheti az adóigazolást más esetekben is (pl. támogatások igénybevételénél is), feltéve, hogy az egyéb jogszabályok erről külön rendelkeznek. Így saját döntésük alapján más szervek, támogatást folyósítók is használhatják a "nullás" adatbázist az adóigazolás bekérése helyett - derül ki a tervezet pénzügyi tárca által készített indokolásából. Az adatbázis való felvételt január 1-jétől lehet kérni, a listát pedig február 10-én teszi közzé először az adóhatóság. Éppen ezért a már ismertetett felelősségi szabályok csak február 15-én lépnek hatályba.

Az átmeneti rendelkezésekben szerepel ugyanakkor, hogy mind az együttes adóigazolásokban, mind a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplő tartozásadatok a környezetvédelmi termékdíjakat halasztottan, csak 2010-től tartalmazzák majd, a vámhatóság ugyanis elektronikusan még nem tudja ezeket az adatokat automatizáltan legyűjteni.

Járulékváltozások

A foglalkoztatók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében egységessé válnak a közteheralapok. A munkaadói járulék és a szakképzési hozzájárulás alapja a társadalombiztosítás járulék alapjával, a munkavállalói járulék alapja pedig az egyéni egészségbiztosítási járulék alapjával egyezne meg. Így a foglalkoztatók ugyanazon összeg után fizethetnek majd társadalombiztosítási járulékot, munkaadói járulékot és szakképzési hozzájárulást.

A nyugdíjas vállalkozók, illetve a nagykorú eltartottak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi 4350-ről 4500 forintra emelkedik jövőre. Könnyítés ugyanakkor, hogy a nyugdíjas vállalkozó ezt az összeget a jelenlegi szabályokkal ellentétben nem az összes vállalkozásában, hanem csak egyszer köteles ezentúl teljesíteni.