Az adórendszer 2009-es átalakítása, módosítása során ismételten kiemelt hangsúlyt helyeztek a törvénytervezet előkészítői a gazdaság több éve megkezdett kifehérítésére, a bevételek eltitkolásának, a jogellenes foglalkoztatás visszaszorítására. Mindezt emelkedő bírságokkal és szigorodó ellenőrzési szabályokkal kívánják elérni jövőre.
A nyugtaadás elmulasztása esetén a pénztáros és a cég vezetője mellett a nyugta kiállítására kötelezett, az értékesítésben közreműködő magánszemély közvetlen vezetője is büntethető lenne. A vele szemben kiszabható mulasztási bírság felső határa 500 ezer forint lesz, amely alól csak abban az esetben lehet mentesülni, ha a vezető bizonyítja, hogy a kötelezettségei teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az tőle az adott helyzetben elvárható. Feltehetően a gyakorlat fogja kikristályosítani, hogy a fenti szabály alapján miként tudja majd a közvetlen vezető a számlaadás elmulasztása miatti vétlenségét az adóhatóság előtt bizonyítani.
A foglalkoztatott bejelentésének elmulasztásáért a foglalkoztató mellett az a személy, illetve annak közvetlen vezetője is 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható a tervek szerint, akinek a bejelentés teljesítése a munkaköri kötelezettségei közé tartozik. A bírságot a bejelenteni elmulasztott dolgozók számával szorozni kell.
Kimentésre itt is lesz lehetőség, ha a mulasztásáért felelős személy sikeresen bizonyítja, hogy a kötelezettségei teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az tőle az adott helyzetben elvárható. Újdonság továbbá ezzel összefüggésben, hogy az ellenőrzés során talált feketemunkásokról a foglalkoztatott jogviszonyának rendezése érdekében a munkaügyi hatóságot és az egészségbiztosítási szervet is értesíteni fogja az APEH.
Ellenőrzési adatbázis - reszkessenek a drága autót vásárlók
A későbbi ellenőrzésekre történő kiválasztásokhoz és az alkalmazandó becslési módszerekhez, az ellenőrzések - különösen az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzések - során beszerzett adatokból, így az azonos időszakban hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között folytató adózók tevékenységére jellemző forgalmi, valamint kereseti, illetve jövedelmi viszonyaira vonatkozó információkból egy külön ellenőrzési nyilvántartást hozhatna létre a jövőben az adóhatóság.
Jelenleg ugyanis kizárólag egy-egy konkrét személyre, vagy cégre fókuszálva szerezhet adatokat az APEH (például a vizsgált személy vásárolt-e ingatlant, autót az adott időszakban), általánosságban viszont nem kérhet információkat (mondjuk a 100 millió forint feletti ingatlanvásárlásokról, vagy a 20 millió forint feletti autóvásárlásokról). A tervezet elfogadásával éppen ez változna meg, mivel lehetőség nyílna az ilyen típusú adatgyűjtésre is. Ezzel könnyebben és gyorsabban lehetne más, hasonló körülmények között, hasonló tevékenységet folytató adózókat ellenőrizni.
Az adóhiány esetén fizetendő adóbírság az általános esetben nem változna, a különbözet 50 százaléka marad a jövőben is. A bírság mértéke ellenben 75 százalékra emelkedhet akkor, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Új szabály továbbá, hogy a munkáltatónak kell mind az adóhiányt, mind pedig ez ehhez kapcsolódó bírságot és a késedelmi pótlékot megfizetnie, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére, jogszabálysértő módon, minimálbérnél alacsonyabb összeget fizetett ki.
A készpénzforgalom szigorítása - házipénztár, kötelező átutalás
Ugyancsak a feketegazdaság visszaszorítását szolgálják a készpénzforgalom korlátozásával kapcsolatos rendelkezések. A jelenlegi szabályok szerint a gazdálkodóknak a pénzkezelési szabályzatban rögzíteniük kell a napi készpénz záró állomány maximális mértékét is. Változás a jövő évtől, hogy korlátozzák ennek havi átlagát. Ez azt jelenti, hogy a házipénztár záró állományának havi átlagos mértéke nem lehet több, mint az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 1,2 százaléka, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2 százaléka az 500 ezer forintot nem éri el, akkor 500 ezer forint. Aki a fenti előírásokat nem tartja be, 20 százalékos mulasztási bírságra számíthat januártól.
A tervezet jövőre a gazdasági szereplők, vállalkozások egymás közötti pénzmozgásait - a pénzforgalom átláthatósága miatt - kötelezően banki útra terelné. Az új előírás kizárólag azokat érinti, akiket egyébként is bankszámlanyitási kötelezettség terhel. A készpénzfizetés ugyanis egyértelműen a feketegazdaság melegágyának tekinthető. Éppen ezért írnák elő, hogy a 250 ezer forint feletti összegeket kizárólag átutalással lehet majd teljesíteni. Ha az ügyleti ellenérték megfizetése ennek ellenére mégis készpénzfizetéssel történne, úgy az APEH a 250 ezer forintos összeghatár feletti rész 20 százalékig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki a kifizetővel szemben.