Válság idején stabil cégekbe kell fektetni

Nem magyar részvényekbe fektetne a világ egyik legnagyobb bankjának londoni ügyvezető igazgatója, aki részvényügyletekért felel. A Credit Suisse szakembere inkább stabil nyugat-európai cégeket vásárol a börzéken.

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Ritkán jár Magyarországon olyan befolyásos menedzser, mint amilyen a spanyol Cesar Perez, aki Svájc második legnagyobb svájci bankjának londoni részlegénél tizenegy befektetési alapért és a részvényügyletekért felel.

A Credit Suisse londoni vagyonkezelési részlegének ügyvezető igazgatójaként Perez az [origo] kérdésére elmondta szerdai budapesti előadása után, hogy a mostani válság miatt erősen kerüli a kockázatos piacokat, éppen ezért nem is nagyon foglalkozik magyar részvényekkel, hanem "európai" nagyvállalatokba fektet inkább.

A Credit Suisse Asset Management (UK) Holding Ltd. ügyvezető igazgatójának szavaiból egyértelművé vált, hogy számára - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - a részvénypiacokon Magyarország nem "Európához" tartozik, hanem az úgynevezett feltörekvő piacokhoz.

Gyógyszeripar és távközlés a biztosabb befektetés

Perezt igazolják a számok is: konzervatív befektetési stratégiájával az elmúlt egy évben - amióta a Credit Suisse londoni vagyonkezelési részlegéhez csatlakozott - az általa irányított 11 alapból nyolc felülmúlta a benchmarkokat, vagyis az irányadó üzletági hozamokat.

Perez eredményeit azzal érte el, hogy előre meghatározott néhány szempontot, és ezektől akkor sem tért el, ha a piac amúgy rövid távon ettől eltérő jelzéseket is adott. Szerinte stabilan növekvő cégekbe kell invesztálni, olyanokba, amelyek bevételei és megítélése nem függ a nagy makrogazdasági mutatóktól.

Ilyenek a gyógyszeripari cégek (például a Sanofi-Aventis) vagy a távközlési vállalatok (a holland KPN vagy a finn Elisa Oyj). Mindemellett olyan cégekbe is invesztál, mint az orosz Lukoil, amely jelenleg alulértékelt, és a szintén olajiparban tevékenykedő brit BP is jó választás szerinte. A jó bankok részvényeit továbbra is érdemes vásárolni, így a francia BNP Paribas-t is vásárolja a befektetési menedzser. (A BNP a válságot kihasználva szerezte meg a belga Fortis egy részét nemrégiben.) Perez szerint a mostani válság során a jó bankok felvásárolják a rossz bankokat.

A JP Morgan például néhány óra alatt gyűjtött be az invesztoroktól 10 milliárd dollárt, hogy a Washington Mutual felvásárlását finanszírozni tudja. (A kereskedelmi bankok, illetve takarékpénztárak közül a WaMu 300 milliárd dolláros csődje volt a legnagyobb Amerikában a mostani hitelválság során, ezt csak a Lehman Brothers bukása múlta felül, amely brókerházzal összefonódott befektetési bank.)

Mit ne vegyünk?

Nem ajánlotta befektetésre ugyanakkor az autóipart és a közszolgáltató, illetve közművállalatokat a spanyol üzletember.

A stabil, nagy növekedési potenciállal rendelkező európai nagyvállalatok most azokkal a cégekkel szemben értékelődnek fel, amelyek korábban favoritnak számítottak "értéknövekedési sztorijukkal" - ismételte többször is.

"Vissza a fundamentumokhoz" - így is jellemezhetnénk a spanyol üzletember stratégiáját, amihez persze hozzátartozik, hogy átlátható működésű vállalatokba kell invesztálni, és lehetőleg magas cash flow-val, sok készpénzzel rendelkező cégeket kell kiválasztani. Az euró leértékelődéséből profitáló vállalatokat - vagyis azokat a cégeket, amelyek Európán kívüli exportra támaszkodnak - is preferálni kell szerinte.

Bele kell kalkulálni ezentúl az ügyletekbe a partnerkockázatokat - erre a Lehman Brothers brókerház több mint hatszázmilliárd dolláros csődje is figyelmeztet - és kerülni kell a tőkeáttétes ügyleteket - ajánlotta az ügyvezető igazgató.

Pánikszerű hangulat

A piacon egyébként is jelenleg olyan alacsony a kockázatvállalási hajlandóság, ami leginkább a pánikszerű időket idézi. A tőkeáttétes ügyletek is visszaszorulnak, elsősorban a szigorúbb ellenőrzés és a dráguló finanszírozás miatt. (Tőkeáttétes ügyleteknél a befektetők megsokszorozhatják tőzsdei nyereségüket, de persze fordítva is igaz: a veszteségeket is multiplikálja ez a módszer.)

A tőkeáttételes üzletek felszámolása Perez szerint azt eredményezi majd, hogy a hedge fundokból (viszonylag rizikós befektetési alapokból) hatalmas tőkekiáramlás lesz, és ez - tehetjük hozzá - újabb nyomás alá helyezheti majd a piacokat.

Kevés a likviditás és a tőke

A tőkeáttét mellett két másik nagy problémája van a piacoknak a spanyol szakértő szerint: kevés a likviditás (készpénz) és hiányzik sokszor a tőke is. Itt az államok, kormányok és jegybankok feladata a készpénzellátás fenntartása. A likviditás és a tőke azért tűnt a bankközi piacokról, mert a pénzintézetek már egymásban sem bíztak, ahogyan erre még az amerikai elnök is felhívta a figyelmet pár hete.

Perez szerint a mostani válság során aki elad, az azzal számol, hogy legalább 36 hónapig tart a krízis. A korábbi válságok átlagosan csak 18-24 hónapig tartottak, a piacon az általa idézett adatok szerint 167 százalékos valószínűséggel árazták be az invesztorok, hogy ilyen átlagos visszaesésre, recesszióra kell felkészülni. Ezzel is magyarázható, hogy néhányan már inkább vásárolnak a piacon, nem eladnak.

Szerinte az alapvető bajok a hitelpiacok működéséből fakadtak, a likviditás és a tőke először innen tűnt el. A megoldást először Amerika ajánlotta a bankmentéssel, de azóta Európa megelőzte a tengerentúli döntéshozókat. Erre jó példa Perez szerint az, ahogyan három európai állam megmentette a belga-holland bankbiztosítót, a Fortist. A tőkeáttét problémáit viszont inkább csak az idő oldhatja meg - vélte Perez.