Európában is rábólintottak a bankok megmentésére

Párizsban tartott konferenciát szombaton a világ fejlett ipari államait tömörítő Nyolcak (G8) négy európai tagja. Franciaország, Németország, Olaszország és Nagy-Britannia egyetértett abban, hogy támogatni kell a bajba jutott pénzintézeteket, és ezt koordináltan ugyan, de minden egyes államnak a maga eszközeivel kell megcselekednie.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A világ fejlett ipari államait tömörítő Nyolcak (G8) négy európai tagjának párizsi mini csúcstalálkozóján megegyezés született arról, hogy összehangolt európai fellépést kell kialakítani a globális pénzügyi válságra. Az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó francia elnök, Nicolas Sarkozy meghívására szombaton a francia elnöki hivatalba, az Elysée-palotába látogatott Angela Merkel német kancellár, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök és Gordon Brown brit kormányfő. A megbeszélésre meghívták José Manuel Barrosot, az Európai Bizottság és Jean-Claude Trichet-t, az Európai Központi Bank elnökét is.

A felek a megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a válságnak a felelősökre nézve következményekkel kell járnia, s a bajba jutott bankok részvényeseinek át kell vállalniuk a teher egy részét. Arra is rábólintottak ugyanakkor, hogy támogatni kell a bajba jutott pénzintézeteket. Ezt a "G4" szerint koordináltan ugyan, de minden egyes államnak a maga eszközeivel kell megcselekednie.

A Párizsban elhangzottak értelmében a négy ország csúcstalálkozót akar a leginkább érintett országok részvételével a világ pénzügyi rendszerének megreformálására. A csúcsértekezletet minél hamarabb meg kell szervezni, mivel a megbeszélésen résztvevők szerint a pénzpiac minden szereplőjének, például a minősítő ügynökségeknek és a speciális befektetési alapoknak is szabályoknak kell alávetniük magukat.

Tekintettel a súlyos pénzügyi válságra, a négy legnagyobb EU-tag az úgynevezett stabilitási paktum rugalmas kezelésére is felhívta a figyelmet. A stabilitási paktum értelmében a tagállamokban az államháztartási deficitnek nem szabad meghaladnia a bruttó hazai össztermék három százalékát. Jelenleg azonban figyelembe kell venni a rendkívüli helyzetet - jelentette ki Nicolas Sarkozy, hozzátéve: Franciaország esetében ezt ő meg is fogja tenni.

A találkozótól az elemzők előzetesen nem vártak konkrét intézkedéseket; a legfőbb cél az egyeztetés, valamint a piacok és a közvélemény számára világos politikai üzenet megfogalmazása volt a pénzügyi válság leküzdését illetően. "Globális problémára globális választ kell adni a mai világban. Európának meg kell mutatnia, hogy szándékában áll megoldást találni. Ez mindenkit meg fog nyugtatni" - jelentette ki Sarkozy a megbeszélés előtt.

Angela Merkel német kancellár hangoztatta: "Az európai államoknak felelősséget kell vállalniuk, de azoknak is, akik a károkat okozták. Azt fogjuk megvitatni, hogy milyen további megelőző mechanizmusok életbe léptetésére van szükség. A legteljesebb mértékben egyetértünk abban, hogy úgy kell cselekednünk, hogy ez többé ne fordulhasson elő".

Sarkozy délelőtt hivatalában egyeztetett Dominique Strauss-Kahnnal, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőjével. A megbeszélés után Strauss-Kahn elmondta: a piacoknak tudniuk kell, hogy az európaiak nem külön-külön, csak önmagukra gondolva cselekednek, hanem képesek együttesen fellépni.

Az IMF vezetője szerint a bankok vesztesége sokkal jelentősebb, mint amennyire előzetesen lehetett számítani, de számadatokkal nem szolgált. A washingtoni székhelyű intézet hivatalos adatai szerint a globális pénzügyi válság mindent összeadva eddig 1,3 ezer milliárd dollárjába került a pénzügyi intézményeknek.

Az amerikai Paulson-terv mintájára egy közös európai mentőalap ötletét először Christine Lagarde francia gazdasági miniszter vetette fel nyilvánosan egy német lapban csütörtökön megjelent interjújában. A francia sajtó azt is tudni vélte, hogy ennek össze 300 milliárd euróra rúgna.

Angela Merkel német kancellár azonban kizárta annak lehetőségét, hogy a bankok biankó csekket kaphassanak attól függetlenül, hogy felelősek-e vagy sem a kialakult helyzetért. Berlin azon az állásponton van, hogy minden esetet külön-külön kell megvizsgálni. Az Európai Központi Bank vezetője sem tartja szükségesnek egy európai garanciaalap létrehozását.

Gordon Brown brit miniszterelnök Párizsba érkezése előtt viszont közölte: a kisvállalkozások megsegítésére a minicsúcson 12 milliárd font (15,3 milliárd euró) értékű európai alapra kíván javaslatot tenni európai partnereinek. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke egy madridi gazdasági konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a "G4-ek" Párizsban csak javaslatokat fogalmazhatnak meg, az érdemi döntésekről a 27 uniós tagállamnak együtt kell majd határoznia.