Belán Gábor, a Mahart Szabadkikötő Zrt. vezérigazgatója az átadási ünnepségen elmondta, hogy 1,5 milliárd forint költséggel kamionok, teherautók, munkagépek szállítására alkalmas RO-RO kikötő épült, és további 1,5 milliárd forintért egyéb fejlesztéseket hajtottak végre.
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hangoztatta: Magyarországnak van eszköze arra, hogy a küszöbönálló válságot minél kisebb veszteséggel élje túl, és "a magyar hajó az elsők között jöjjön ki a viharzónából". Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben lévő mintegy 25 milliárd euró forrás erre jó alapot ad - tette hozzá.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy. az elmúlt három évben több mint 10 milliárd forint értékű beruházás valósult meg a csepeli szabadkikötőben, amihez három milliárd forint uniós hozzájárulás kapcsolódott.
Magyarország számára fontos a logisztikai fejlesztés - mondta a miniszter -, emlékeztetve arra, hogy ez a GDP 4-5 százalékát adó, dinamikusan fejlődő ágazat. Jelenleg kétmillió négyzetméter logisztikai raktárterület van Magyarországon, aminek jelentős része Budapesten található. A miniszter megemlítette azt a kormánydöntést, amelynek alapján Záhonyban több 10 milliárd forint beruházásban hoznak létre hasonló "vasúti kikötőt". Bajnai Gordon szólt a nemrégiben átadott gyönyűi kikötő beruházásról is, amely mintegy nyolc milliárd forintba került.
A Waberer's további fejlesztéseket tervez
A csepeli szabadkikötő területe a tartósan állami tulajdonban lévő Mahart-Szabadkikötő Zrt. birtokában van, mivel országos közforgalmú kikötő. Az üzemeltetést a magántulajdonban lévő Budapest Szabadkikötő és Logisztikai Zrt. (BLSZ) kapta meg, 75 éves haszonbérletbe vette az ingatlant és az infrastruktúrát. A 2006-ban megkötött privatizációs szerződés szerint a tulajdonosok, jelenleg a Waberer's csoport és a Raaberlog Kft. 13 milliárd forint fejlesztést vállalt 10 évre.
Szabó Zsolt, a BLSZ vezérigazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy a privatizációs szerződés szerint az infrastruktúra fejlesztések a Mahart-Szabadkikötő feladata, hiszen az Országos Közforgalmi Kikötői jog ott van. A BLSZ a logisztikai fejlesztéseket vállalta és végzi. Eddig közvetlenül mintegy hétmilliárd forintot költöttek el ilyen célra, és mivel a privatizációs szerződés szerint az európai uniós pályázati pénzek beszámítanak, így már meghaladja a tíz milliárd forintot az elvégzett beruházások értéke.
A vezérigazgató közölte azt is, hogy decemberben adnak át egy új, 15 ezer négyzetméteres csarnokot. Még az idén megkezdik egy másik, 11 ezer négyzetméter területű csarnok építését, amit 2009 júniusában terveznek átadni, és ezzel, jóval a határidő előtt, teljesül a privatizációkor vállalt 13 milliárd forintos beruházás. A további fejlesztés részeként jövőre 12 ezer négyzetméteres csarnok építését kezdik és már tervezik a terület teljes csatornázását is, aminek becsült költsége mintegy egymilliárd forint.
A BLSZ az idén 1,5-1,7 milliárd forint árbevétellel számol, a múlt évi 1,4 milliárd forinttal szemben - válaszolta Szabó Zsolt vezérigazgató az MTI kérdésére. A múlt évben az üzemi szintű nyereség mintegy 400 millió forint volt, ami az idén a várakozások szerint eléri az 550 millió forintot. Az adózott nyereség ennél alacsonyabb a pénzügyi terhek miatt, hiszen a beruházásokat részben banki hitelből finanszírozták.