Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!
A forint az elmúlt napok hektikus mozgása után még mindig alulértékeltnek tekinthető. A fundamentumok gyors vizsgálata alapján a 2006-os "forintválság" idején a hazai fizetőeszköz mozgását befolyásoló alapvető gazdasági tényezők sokkal gyengébbek voltak, mint most.
A globális befektetői hangulat érdemi javulásával párhuzamosan a forint emelkedő pályára léphet - jósolják az Erste elemzői, akik szerint a magyar deviza erős túladottság jeleit mutatja különböző indokátorok és a térség többi devizájával való összehasonlítás alapján - fogalmaz az elemzés.
Hatalmas hozamelőny
Az elmúlt napokban rendkívül széles sávban ingadozó árfolyam alapján sokakban vetődött fel a kérdés, hol is van a forint reális értéke az euróval szemben. A pénteken reggel elért 272 forinton elért eurókurzus mindenesetre egyáltalán nem volt indokolt - hangsúlyozzák az Erste szakértői.
Indoklásukban kifejtik, a hat hónapos magyar kincstárjegyekkel jelenleg 927 bázisponttal magasabb hozam mellett kereskednek, mint az azonos futamidejű amerikai papírokkal (6M T-Bill). A különbözet több mint négy és fél éves csúcsot jelent, ennél nagyobb értéket 2003. december 2-án jegyezték fel, akkor 1350 bázispont volt a magyar instrumentumok előnye.
A magyar kincstárjegy hozama bőven felülmúlja a hat hónapos német állampapírt (Bund) is, a hozamkülönbözet itt is 4 éve nem látott rekordon, 826 bázisponton áll.
Két évvel ezelőtt jóval kisebb volt a különbözet
A magyar kamatkörnyezet rendkívül vonzó a külföldi tőke számára, s ez csak a múlt pénteki pánikban nem tudta itt tartani a befektetőket. A hozamkülönbözet megnöveli a magyar állampapírok iránti keresletet, így a forintra is nagyobb lesz az igény, ez pedig erősíti a magyar deviza árfolyamát.
Az Erste szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy 2006 nyarán - amikor az euró árfolyama megközelítette a 285 forintos szintet - a hozamkülönbözet a dollárral, illetve az euróval szemben mindössze 130-170, illetve 350-400 bázispont volt. Az alábbi ábrán hat hónapos német és magyar állampapírhozam különbözetét mutatja százalékban.
A magyar jegybank jelenleg 17,3 milliárd euró értékű devizatartalékkal rendelkezik, a külföldi tulajdonban lévő magyar állampapírok állománya pedig 13 milliárd eurót tesz ki keddi árfolyamon számítva.
Ebből látszik, a jegybanki tartalék ellegendő arra, hogy az MNB képes legyen megfelelő mértékben interveniálni forint elleni spekulációs támadás, illetve pánik esetén. Intervenció azt jelenti, hogy a központi bank nagy összegu euró eladását kezdeményezheti forinttal szemben, ezzel kompenzálni tudja az esetleges erős forinteladói nyomást.
Visszaeső devizahitelek csökkentik a forintkeresletet
A lakosság devizahiteleinek 15,2 milliárd euróra rúgó állománya évi 1,3 milliárd euró kamatot von maga után, az állomány éves nettó növekedése pedig 4,1 milliárd euró volt 2007 és 2008 augusztusa között.
A válság következtében számítani lehet a lakossági devizahitelek lassuló bővülésére, ami a forint iránti kereslet csökkenését eredményezi. A forint 2006 nyári leértékelődésének idején 3-3,5 milliárd forinttal kisebb értékű devizaforrás bevonására volt szükség, ami számottevően nem különbözik a mostanitól.
Nincs baj a külkermérleggel
Magyarország külkereskedelmi mérlege az utóbbi években folyamatosan javuló képet mutatott, és 2008 elejére eljutottunk oda, hogy a 12 havi mozgóátlag pozitív volt.
Eközben a forint az euró ellenében 2008 első negyedévében igencsak gyenge formában volt, februárban és márciusban 260 forint körüli árfolyammal. Ezt követően (döntően a hazai valuta ingadozási sávjának eltörlése és a jegybanki kamatemelés hatására) jelentős erősödés bontakozott ki a forint piacán. Ezzel együtt a külkereskedelmi mérleg egyenlege továbbra is pozitív tartományban mozog, bár azt látni kell, hogy az éves szufficit nyár közepe óta csökken.