Magyar tabudöntésről ír a nemzetközi sajtó

Úgy tűnik, válság idején azt is gyorsan keresztül lehet verni, ami normál körülmények között hosszadalmas politikai viták árán is lehetetlen volna - egy osztrák orgánum szerint ez a Magyarországnak nyújtott IMF-hitelkeretet történetének egyik tanulsága. Az angolok az EU tesztjét látják az esetben. Nemzetközi lapszemle.

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

"Drága hitel Magyarországnak" címmel közölt szerkesztőségi cikket szerdai számában a Der Standard osztrák liberális lap, egyebek között rámutatva: miközben a kormányok világszerte konjunktúracsomagok kidolgozásán fáradoznak, Magyarország ezzel ellentétes úton jár.

Az ország nem áll a csőd szélén, de a pénzügyi válság során bekövetkezett változások hatalmasak. Magyarország a világ országaihoz képest ellenkező irányba halad, takarékossági intézkedéseket hirdetett meg, a "minél kevesebb állam!" lett a jelszó. A magas államadósság szolgál minden baj alapjául - írja a lap.

Onnan nézve nem is olyan rossz itthon

Az osztrák újság a problémát abban látja, hogy kizárólag csak közgazdászok jutnak szóhoz. Ők pedig túl könnyen megfeledkeznek arról, hogy az utóbbi évtizedek óriási összegű szociális kiadásai nem maradtak hatástalanok. Ami a jövedelmi-szegénységi mutatókat illeti, Magyarország az élbolyhoz tartozik Kelet-Európában, és képes lépést tartani a nyugati EU-tagállamokkal is.

A megszorítási intézkedések közül a Der Standard különösen a 13. havi fizetés szociális kompenzáció nélküli, eddig tabunak számító megvonását találja húsbavágónak az érintettek számára. Persze fel sem vetődik a kérdés, vajon szociálisan igazságos-e döntés.

Válságos időkben ki akarná útját állni a Nemzetközi Valutaalap hitelének? Most, a krízis idején napok leforgása alatt és politikai vita nélkül megvalósítható mindaz, ami korábban lehetetlennek tűnt - és nem csak Magyarországon, hanem másutt is. És ez legalább annyi figyelmet érdemel, mint maga a pénzügyi válság - mutat rá a lap.

Independent: Magyarország az EU tesztje

Kiemelten foglakozik az üggyel az Independent. "Ez a segítség az EU újabb tesztje. A mentőcsomag hivatalosan az IMF-től érkezik, de ennek nagy részét az EU fizeti, ami helyes is. Ha nem az EU lépne közbe elsőként, hogy segítségére siessen a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagországoknak, akkor az uniónak nem volna értelme - fejtegeti a baloldali brit újság.

Magyarország lehet az első a tagországok közül, amelyet elér a válság, de a román államkötvényeket már visszaminősítették, és a balti államok is gyengélkednek. Jó látni, hogy az európai kormányfők szoros kapcsolatban állnak egymással, a valódi kérdés azonban az, vajon képesek-e határozottan kormányozni az uniót ilyen időkben - írja az Independent.

Egy másik brit lap, a Guardian publicisztikát közöl Andor László közgazdásztól. A az EBRD igazgatótanácsi tagja egyebek között arra hívja fel a figyelmet, hogy az utóbbi harminc évben az összes nagy pénzügyi világválság megrengette Magyarországot: 1982-ben mindjárt Lengyelország, 1994-ben Mexikó, és most rögtön Izland után. Az út pedig rendre az IMF-hez vezetett.

FAZ: egyetértés volt az EU-ban

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerdán Brüsszeli keltezésű tudósításban számolt be arról, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) után az Európai Unió is pénzügyi támogatásban részesíti Magyarországot.

A tekintélyes német konzervatív napilap idézi Joaquín Almunia pénzügyi biztos szóvivőjét, aki szerint a tagállamok egyetértettek Magyarország megsegítésében. Ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy a magas eladósodás miatt Magyarország ellen az Európai Unió már jóval korábban eljárást kezdeményezett.

A német lap tételesen felsorolja a kormányfő által javasolt intézkedéseket, idézve a miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy Magyarországnak a legrosszabb esetre kell felkészülnie.

Bloomberg: túlzó nagyságú hitelkeret

A Bloomberg tudósításában emlékeztet rá, hogy a pénzügyi krízis nyomán az IMF által bejelentett segélycsomagok közül eddig Magyarországé a legnagyobb. Idézi az UniCredit egyik bécsi elemzőjét, Martin Blumot, aki szerint a hitelkeret mérete "már-már túlzó".

A hírügynökség azt sem mulasztja el megjegyezni, hogy a kormány jövőre 1 százalékos gazdasági visszaesést vár, márpedig legutóbb 1993-ban volt rá példa, hogy zsugorodott a magyar GDP.