Budai Bernadett kormányszóvivő elmondása szerint a várhatóan 2009. május 1-jétől működő lakossági hitel-nyilvántartási rendszerben megtalálhatóak lennének a bankokkal, pénzintézetekkel kötött szerződések legfontosabb adatai, így a hitel összege, futamideje vagy a törlesztőrészletek mértéke, és kiegészülne a rendszer azokkal, akik időben rendezik esedékes hiteltartozásukat.
Ez a rendszer lehetőséget nyújt a bankoknak, hogy jövőbeli ügyfelükről információt kaphassanak, megismerve azok jó fizetőképességét. Arról azonban, hogy a vele kötött szerződés adatai bekerüljenek-e a központi rendszerbe, a hitelt felvevő dönthet. Amennyiben az ügyfél ehhez nem járul hozzá, csak annyi szerepel majd a nyilvántartásban, hogy rendelkezik hitelszerződéssel - mondta Budai Bernadett.
A vállalkozások esetében most is van egy teljes körű nyilvántartási rendszer, amely mind a negatív, mind a pozitív adatokat tartalmazza. Lakossági körben eddig csak negatív adóslista volt, tehát azon ügyfeleket tartották nyilván, akik törlesztéseiket nem rendezték pontosan. Ez a lakossági nyilvántartás egészülne ki a törvénymódosítással egy pozitív adóslistával.
A khr-t a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete működteti, felügyeli - jelezte a kormányszóvivő, a Napi Gazdaság értesülései szerint ugyanakkor ez tévedés lehet. A lap által megkérdezett szakemberek szerint értelmetlen és költséges lenne új struktúrát létrehozni a korábbi negatív listát működtető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. rendszere helyett. Nyers Rezső, a Bankszövetség főtitkára szerint az általuk előzetesen megismert törvényjavaslat nem így rendelkezett, és a felügyeleten sem tudnak az esetleges többletfeladatról.
Jóri András adatvédelmi ombudsman kedden azt közölte az MTI-vel, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel fel fog lépni a teljes körű hitelinformációs rendszer létrehozása ellen. Mint írta, azért ellenzi a rendszert, mert a létrehozására irányuló kezdeményezés a pénzügyi válságot ürügyként használva, alkotmányos cél híján, elsősorban üzleti érdekekből, szükségtelenül és aránytalan módon korlátozná az állampolgárok - köztük a megbízható adósok - alkotmányos jogait.
A nemzetközi tapasztalatok sem azt bizonyítják, hogy a mindenkire kiterjedő, hatalmas nyilvántartások valóban csökkentenék a hitelezési kockázatokat, és képesek lennének megakadályozni a veszélyes méretű lakossági eladósodást. Sőt, elsőként éppen azon országok pénzügyi rendszere lett a válság áldozata, amelyekben a bevezetni kívánt teljes körű hitelnyilvántartáshoz hasonló adatbázisok hosszú ideje léteznek - olvasható az ombudsmani közleményben.