Leállította a devizahitelezést az MKB Bank

Nem folyósít újabb devizahiteleket az MKB Bank - közölte hétfőn a pénzintézet. A döntést azzal indokolták, hogy túl nagy a kockázat a forint árfolyamának hatalmas ingadozása miatt. A Bankszövetség tanácsadója szerint az új devizahitelek befogadásának egyes bankoknál való szüneteltetése önmagában nem jelent problémát. Egy ilyen lépés ugyanis a bank prudens, gondos gazdálkodását szolgálhatja.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Annak érdekében, hogy ügyfeleit az árfolyamok kiszámíthatatlan alakulásának következményeitől óvja, az MKB Bank határozatlan időre felfüggeszti az euró- és svájcifrank-alapú hitelek igénylésének befogadását. A döntés nem érinti a már befogadott hitelkérelmeket. Az MKB Bank a forinthitelek teljes palettájával továbbra is ügyfelei rendelkezésére áll - hangsúlyozza a bank által az [origo]-hoz eljuttatott közlemény hétfőn.

A forint árfolyamának utóbbi hetekben látott ingadozása, különösen a múlt hét végén tapasztalt, számottevő gyengülése, valamint a korábbiakhoz képest jelentős volatilitás minden eddiginél bizonytalanabbá teszi a jövőbeni árfolyamra vonatkozó várakozásokat - folytatódik a közlemény.

A BB, a K&H és a Raiffeisen folytatja

A Budapest Bank változatlanul folytatja devizaalapú hitelezését mind a lakosság, mind a kis- és közepes vállalatok számára. A pénzintézet sajtóosztályán közölték: sem a piaci fejlemények, sem az ügyfelek visszajelzései nem késztetik a Budapest Bankot arra, hogy az eddig folytatott devizahitelezési politikáját felülbírálja.

K&H Bank egyelőre nem hozott olyan jellegű döntést, miszerint felfüggesztené a devizahitelezést - közölték a bank kommunikációs igazgatóságán. A pénzintézetnél azonban folyamatosan figyelemmel kísérik a piaci eseményeket és az ügyfeleket esetlegesen érintő kockázatokat.

Hasonlóan nyilatkozott a Raiffeisen Bank illetékese is. Horváth Krisztina vezérigazgató-helyettes az MTI-nek elmondta: a lakossági területen teljes mértékben folytatják a devizahitelezést, a vállalati területen egyedi elbírálást alkalmaznak.

Az Erste és az OTP egyelőre mérlegel

Az OTP Bank azt közölte, hogy "mérlegeli a kialakult pénzpiaci helyzetet, és prognózisanalízisek alapján rövid időn belül döntést hoz az esetleges változtatások szükségességéről".

Az Erste Banknál pedig annyit közöltek, hogy "a refinanszírozási piac változásait követve az Erste Banknál folyamatos a finanszírozási konstrukciók felülvizsgálata".

A bankszövetség szerint nincs probléma

Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója az [origo]-nak elmondta: a Bankszövetségnek nincs tudomása arról, hogy egyes tagjai milyen üzletpolitikai lépésekre készülnek. Általánosságban azonban úgy fogalmazott, hogy az új devizahitelek befogadásának egyes bankoknál való szüneteltetése önmagában nem jelent problémát. Egy ilyen lépés a bank prudens, gondos gazdálkodását szolgálhatja.

Müller utalt arra, hogy a nemzetközi bankközi pénzpiacon a devizához jutás rendkívüli módon megdrágult, megnehezedett. A bankszövetség tanácsadója kiemelte, hogy a mostani helyzet egyértelműen külső tényezőknek köszönhető. A magyar bankok erejére jellemző, hogy forintban nem is mindig hárítják át a megnövekedett forrásköltségeket az ügyfelekre, mert nagy a verseny a hazai piacon.

Erősek a magyar bankok

Éppen ezért az amúgy stabil helyzetű, erős magyar bankok arra törekednek, hogy a meglévő devizabetéteket bármikor ki tudják fizetni, illetve az export-import tevékenységet folytató ügyfeleik, a vállalatok számára biztosítsák a megfelelő összegű külföldi fizetőeszközt.

A tanácsadó hangsúlyozta, hogy a vasárnapi eurózónás csúcstalálkozó után remélhetőleg gyorsan újjáéled a nemzetközi bankközi pénzpiac, és így a források is újra olcsón beszerezhetőek lesznek. Az eurózóna ugyanis garantálja mostantól a bankközi hiteleket.

Müller szerint a magyar bankok tőkeerősek, tőkemegfelelési és megtérülési mutatóik nemzetközi szinten is nagyon jók. A bankok forintban minden hiteligényt ki tudnak elégíteni. Ugyanakkor a lakosság számára sem lenne jó, ha bizonytalan feltételek között, kiszámíthatatlanul ingadozó árfolyamok közepette, hosszú évekre szóló hiteleket venne fel - tette hozzá Müller.

Csökkenti a fogyasztást az intézkedés

Ha több bank is úgy dönt, hogy leállítja a devizahitelezést, az visszafogja a kiskereskedelmi forgalmat, hatása lesz az ingatlanpiacra és a járműkereskedelemre - állítja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

Barcza György, a K&H Bank elemzője szerint, ha más bank is így jár el, akkor a fogyasztás a jövő évi enyhe emelkedés helyett negatív tartományban maradhat. A devizahitelek felfüggesztése akár több százalékponttal is csökkentheti a rendelkezésre álló forrást. A fogyasztás csökkenése pedig lassítja a gazdasági növekedését - tette hozzá.

Másrészt viszont a rendelkezésre álló források csökkenése a fogyasztást is visszafogja, következésképp az import is mérséklődik. Ez javítja a külkereskedelmi mérleget, csökkenti a folyó fizetési hiányt.

Török Zoltán szerint a forint árfolyamára nem lesz döntő hatása a devizahitelek felfüggesztésének. Barcza György ugyanakkor úgy vélte, ha több bank is felfüggesztené a devizahitelezést, az akár markánsabb forintgyengülést okozhatna, hiszen a devizahitelek forintkeresletet támasztanak. A bankok ugyanis forintban folyósítják a hiteleket, ezért a külföldön megszerzett devizáért folyamatosan forintot kell vásárolniuk.

Napok alatt 8-10 százalékos árfolyamingadozás volt

A magyar deviza csütörtökről péntekre virradóra gyengült, az euró jegyzése elsősorban a magyar állampapírpiac kiszáradása miatt 272 forintig szaladt, hétfőn kora délután azonban 252-253 forint között mozgott a kurzus. Napközben az árfolyam széles sávban mozgott: 255 forinton is megfordult az euró jegyzése.

A Bankszövetségnél az [origo]-nak egyelőre nem sikerült nyilatkozót találnia az ügyben, így nem derült ki, hogy más bankok is a devizahitelek leállítására készülnek-e. A Magyar Nemzeti Banknál nem kívánták kommentálni az MKB lépését, minthogy a lakossági devizaügyek a kereskedelmi bankok hatáskörébe tartoznak.

Mennyire veszélyesek a devizahitelek?

Pénzügyi szakemberek között régóta vitatott, veszélyes-e a devizahitelek térnyerése. Az egyik álláspont szerint nem kockázatos a bankoknak devizahiteleket nyújtaniuk. A pénzintézetek ugyanis vagy ugyanolyan devizában szerzik be hiteleikhez a forrásokat, mint amilyen devizában hiteleket nyújtanak; vagy ha erre nincs módjuk, akkor más pénzügyi műveletekkel fedezik kockázataikat. Az ügyfelek fizetésképtelenné válásának esélyeit pedig a bankok képesek mérni és kezelni.

A másik vélemény szerint viszont a devizahitelek nem csak az ügyfelek, de a bankok és az egész pénzügyi rendszer számára is nagyon kockázatosak. A forint vártnál nagyobb gyengülése vagy a kamatszint vártnál nagyobb emelkedése esetén ugyanis nem csak az fordulhat elő, hogy egy-egy hitelfelvevő válik fizetésképtelenné, de a bankokat is veszteség éri, ha a tervezettnél több ügyfél nem tudja törleszteni a hitelt. A bankokat ért veszteség pedig egy bizonyos mérték felett az egész pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti.

Lengyelországban maguk a bankok kérték az ottani felügyeletet, hogy korlátozza vagy tiltsa meg a devizahitelek nyújtását. A devizahitelek betiltását kezdeményező lengyel nagybankok arra hivatkoztak: ügyfeleiket szeretnék megvédeni a korlátozással attól, hogy azok egy jelentős árfolyamváltozás esetén fizetésképtelenné váljanak. A kisebb, tőkeszegényebb bankok viszont úgy vélekedtek, hogy a vezető bankok így akarják őket kiszorítani a piacról.

Számolni kell az árfolyamkockázattal

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete több alkalommal is felhívta a figyelmet a devizahitelek kockázataira. Gyakran hangsúlyozták, hogy amíg a forintban nyilvántartott hitelek költségeit viszonylag jól jelzi a teljes hiteldíj-mutató, addig az semmit nem árul el egy devizában nyilvántartott hitel árfolyamkockázatáról. Különösen veszélyes éppen akkora törlesztőrészletű hitelt felvenni, mint amekkorát az adós ki tud fizetni. Ilyen esetben ugyanis már egy jelentősebb áringadozás is fizetésképtelenséget okozhat.

A Magyar Bankszövetség egy korábbi tanulmánya szerint csak egy 10 százalékot megközelítő tartós forintgyengülés tudná megszüntetni a devizahitelek kamatelőnyét a forintalapúakéhoz képest. Így az euró árfolyamának hosszabb ideig 275 forint fölött kell maradnia ahhoz, hogy egy most felvett devizahitel törlesztőrészletei túlszárnyalják az ugyanakkorra összegre szóló, forintalapú hitelekét.