Az IMF-hitelt 17 hónapos készenléti keret formájában kaphatja meg Magyarország, lehívásáról a kormány 2010. március 10-ig dönthet.
A kölcsön futamideje 3 és 5 év között lehet, kamata 5-6 százalék körül várható, a készenléti díja pedig 0,25 százalék - mondta Simor András.
Mit figyel az IMF?
A jegybank elnöke kiemelte, jelenleg az ország 9-10 százalékos kamatok mellett tud hitelhez jutni a nemzetközi piacról. Simor a 20 milliárd eurós hitelkeret nagyságának érzékeltetésére elmondta, hogy az ország devizatartaléka ennél alacsonyabb, 17 milliárd euró. A keret nagysága kétszer akkora, mint a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány, ötszöröse a magyar állam jövőre lejáró tartozásállományának és harmada a teljes magyar államadósságnak.
Anne-Marie Gulde, az IMF nemzetközi főtanácsadója közölte, a szervezet három adatot kísér figyelemmel a hitelkeret biztosítása kapcsán: a költségvetési hiányt, a devizatartalékok nagyságát és az inflációs célok teljesülését. Elena Flores, az Európai Bizottság igazgatója hangsúlyozta, a hitelkeret a költségvetési reformok folytatásának elősegítését, a szükséges szerkezeti reformok megvalósításának ösztönzését, illetve az államháztartás egyensúlyának megteremtését célozza.
A nemzetközi szervezetek képviselői hangsúlyozták, Magyarország egyrészt azért élhet ezzel a lehetőséggel, mert a korábbi évek gazdaságpolitikája miatt jobban érinti a nemzetközi pénzügyi krízis, mint az Európai Unió más tagországait. Másfelől az ország nagyon gyorsan fordult segítségért, és hozott olyan intézkedéseket, amelyek a helyzet rendezését szolgálják. Ezzel kapcsolatban Bajnai Gordon gazdasági miniszter emlékeztetett, a kormány októberben döntött egy több 100 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagról, garanciát vállalt a bankbetétekre, illetve tizenkét pontos válságkezelő programot dolgozott ki.
Feltételek nélkül nem lesz euró
Kérdésre válaszolva Simor András közölte: célszerű lenne minél előbb bevezetni az eurót Magyarországon, ám nincs esély arra, hogy a maastrichti feltételek teljesítése nélkül ezt meg lehessen valósítani.
Az EU elvárása a tagállamokkal szemben amúgy is az, hogy ne csak a bevezetés évében, hanem hosszú távon is tartani tudják a kritériumokat.