Továbbra is 8,5 százalék az alapkamat

Az elemzői várakozásoknak megfelelően továbbra is 8,50 százalékos szinten marad a jegybanki alapkamat - döntött hétfőn kora délutáni ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Kamatcsökkentésre a szakértők szerint ebben az évben már nem kerül sor.

Magyarország nem áll az államcsőd szélén, Izland és Magyarország között semmi hasonlóság nincs - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács kamatdöntését követően. Szerinte nem világos még, hogy a forint gyengülése átmeneti vagy trendszerű, ám azt fundamentális okok nem indokolják. Hangsúlyozta: ha a jegybank úgy látja, hogy a forint árfolyama veszélyezteti az inflációs célt vagy a pénzügyi stabilitást, akkor közbe fog lépni.

Nem kell mentőöv a devizahiteleseknek

Simor András nem érzi úgy, hogy a devizahiteleseket meg kellene menteni, volt már ennél nagyobb forintárfolyam-kilengés is, akkor sem nőtt meg jelentősen a törlesztőrészlet, másrészt tudomásul kell venni, hogy "nincs ingyenebéd" - fogalmazott. Olyan megoldás nincs, ami senkinek nem kerül pénzbe - hangsúlyozta az MNB elnöke.

Szerinte adócsökkentésre a stabilitás megtartása érdekében nincs szükség, és csak a kiadáscsökkentésekkel egy időben vagy ez után nyílik rá lehetőség. A tankönyvek szerint recesszióközeli állapotban a költségvetésnek költenie kell, de nem Magyarországon, ahol ehhez túl magas az államadósság és a költségvetés hiánya, ezért a növekedést más eszközökkel kell beindítani, a strukturális reformokkal. Simor András remélte, hogy ezt a politikai erők felismerik, csakúgy, mint azt, hogy ebben a helyzetben mindenkinek kompromisszumot kell kötnie.

Simor András azt is elmondta, hogy az eddig megtett intézkedések fő célja nem a forint árfolyamának erősítése, hanem a pénzügyi szektor működőképességének biztosítása volt.

Különösen a 2002-2006 közötti gazdaságpolitika, a lakosság magas devizahitel-állománya, illetve az ugyancsak magas rövid lejáratú külső adósságállomány miatt rossz Magyarország piaci megítélése, amin a közpénzügyi szabályozás és a gazdasági növekedés gyorsítása javíthat - válaszolta Simor András. Hozzátette: a gazdaságpolitikában ugyan kedvező folyamatok indultak be, a piac azonban tart a visszarendeződéstől.

A piac túlértékeli a devizahitelek kockázatát

A lakossági devizahitelek miatti kockázatot - Simor András szerint - a piac túlértékeli, mivel Magyarországon a devizahitelezés sokkal konzervatívabban, szigorúbban folyt, mint más országokban.

A csökkenő deficit ellenére is magas adósságállomány is rontja az ország megítélését, amin csak a növekedés gyorsításával lehet javítani - mondta.További kockázati tényezőnek nevezte a magas rövid lejáratú adósságállományt, ám hozzátette: a piac nem veszi figyelembe, hogy ennek mintegy fele a magyar bankrendszer adóssága a saját anyabankjuk felé.

A döntés óta gyengül a forint

A monetáris tanács hétfői ülésén nem volt más javaslat az alapkamat változatlanul hagyásán kívül - mindta a jegybank, egyben a testület elnöke. A Reuters múlt héten közölt felmérésében válaszoló elemzők közül is mindössze kettő gondolta úgy, hogy 50 bázispontos kamatemeléssel kellene reagálni a helyzetre, egy internetes portál felmérésében viszont több szakértő is értetlenkedését fejezte ki.

A döntés hatására gyengült a forint a bankközi devizapiacon. Két óra előtt még 267,50 forint körüli áron forgott az euró. Tíz perccel a döntés nyilvánosságra jutása után már 268,20/268,40 forintos árfolyamon jegyezték az uniós valutát. Fél négykor pedig már 269,30/269,59 forintra szött fel az euró értéke.

Pénzhiány és működési zavar is indokolja a kamattartást

A döntés írásos indoklása szerint a hazai pénzügyi piacokon fokozottan jelentkeztek a nemzetközi pénzügyi válság hatásai. Úgy látják, a globális likviditáshiány a piacokon működési zavarokhoz vezetett. A testület a jelenlegi pénzügyi piaci környezetben szükségesnek ítéli az érvényben lévő szigorú pénzügyi feltételek fenntartását.

A gazdasági folyamatokat áttekintve a tanács úgy véli: az infláció tovább mérséklődhet, miközben a globális dekonjunktúra rontja a hazai növekedési kilátásokat. A várható nemzetközi gazdasági folyamatok növelik annak a valószínűségét, hogy az olaj-, élelmiszer- és egyéb nyersanyagárak tartósan csökkennek. A hazai dezinflációhoz ezek mellett a gazdaság növekedésének az európai dekonjunktúrából, valamint a belföldi hitelezés visszafogásából eredő lassulása is hozzájárul.