Hosszú recessziót hozhat az árzuhanás

A nyersanyagok rég nem látott árzuhanása alapján készült prognózis szerint az Egyesült Államok 1981 óta a leghosszabb válságra számíthat - írja a Bloomberg hírügynökség. Az akkori visszaesés Ronald Reagan elnökké választásakor kezdődött és 16 hónapon át tartott.

Recesszióközeli helyzetben - amilyen a mostani is - érdemes szemmel tartani az árupiaci fejleményeket. Az ipari nyersanyagokat régóta figyelő Journal of Commerce árupiaci árindexe (ICPI) stabilan ugyanúgy mozgott az elmúlt két recessziós időszakot megelőzően: 1989 októberében és 2000 szeptemberében is esett. Az index 8,4 százalékot veszített értékéből az 1990-es leszállóág során, és 17 százalékot zuhant 2001-ben. Mindez az idei 39 százalékos zuhanáshoz képest alacsonynak tűnik, hiszen idén a csúcsot jelentő július 14-éhez képest csaknem 40 százalékkal süllyedtek A múlt héten pedig 56 százalékkal estek az árak ezen a területen, ami 1949 óta a legsúlyosabb helyzetet vetíti előre, hiszen egyetlen azóta bekövetkezett recessziót sem előzött meg ilyen hatalmas értékcsökkenés.

A nyersolaj, a réz és a búza több mint 50 százalékot veszített értékéből idén, miközben az amerikai gazdaság az idei harmadik negyedévben a legnagyobb visszaesést élte át 2001 óta.

Áru- vs. részvénypiac

A Bloomberg összehasonlította az elmúlt időszakoknagy recesszióit, és úgy találta, hogy végeredményben a részvények mindhárom esetben lényegesen jobban teljesítettek az árupiacoknál. Az 1981 júliusától 1982 novemberéig tartó dekonjunktúra idején a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 6,4 százalékot nyert, míg a Standard & Poor's 24 árut tömörítő GSCI indexe 9,9 percentet esett.

Az akkori legnagyobb nyertesek a 30 céget tartalmazó Dow indexben a világ legnagyobb áruházlánca, a Wal-Mart Stores; az egyik legjelentősebb gyógyszercég, a Pfizer; az számos ipargában komoly pozíciókkal rendelkező, General Electric; és az egyik legnagyobb háztartásicikk-gyártó, a Procter & Gamble voltak.

A részvények "világindexe", az MSCI World Index 9,8 százalékkal erősödött az elmúlt héten, ez 1970 januárja óta a legnagyobb heti izmosodás volt. A piacok ugrásszerűen emelkedtek Oroszországban, Afrikában, Brazíliában, Mexikóban, Európában és az Egyesült Államokban.

Más álláspont

Nem mindenki ért azonban egyet a recessziót vizionáló szakértőkkel. Így például az amerikai jegybank szerepét ellátó Fed elnöke, Ben S. Bernanke még nem nevezi recessziónak a mostani folyamatokat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig azt jelezte előre október 8-án, hogy a világgazdaság növekedése jövőre 3 százalékra lassul, ami a szervezet szerint határeset a recesszió és a bővülés között.

Vannak olyan szakértők, akik szerint most mindössze annyi történik, hogy a spekulatív befektetési alapok, a hedge fundok felszámolják pozícióikat, likvidálnak, és kivonulnak az árutőzsdékről. Mindez persze nemkívánatos negatív reakciókat is kiválthat,

Van, aki áremelkedésre számít az árupiacon

Egyes szakértők szerint a válság hatására lelassuló világgazdaság miatt az árak emelkedési üteme megáll. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója ezzel annyiban ért egyet, hogy kezdetben valóban lassuló inflációval lehet számolni, de később jelentős lesz a nyomás alakulhat ki ezen a téren.

A komoly pénzügyi tartalékokkal rendelkező országok (egyebek mellett Kína és az arab államok) várhatóan jelentős beruházásokat hajtanak végre a jövőben, ez a folyamat pedig az infláció szempontjából kockázatot jelent - mutatott rá egy október végén publikált elemzésében Duronelly.

Szerinte a nyersanyagkészletek még mindig nagyon alacsonyak és előbb-utóbb - részben a meglóduló beruházásokkal összefüggésben - komoly igény lesz a szóban forgó anyagokra, ez pedig árfelhajtó tényező lesz.